Könnyítsük meg az iskolakezdést

-Sok család, ahol a gyermek még csak nagycsoportos lesz, nem gondol az iskolakezdésre. Pedig érdemes felmérni azt, hogy ez az év az, amikor egy kis odafigyeléssel, tudatossággal könnyebbé tehetjük a gyermek iskolakezdését – mondta a szakember.
Magyarországon a becslések szerint az általános iskolát kezdő gyermekek 15-30
százalékánál a tanulmányok megkezdése nem tekinthető zavartalannak. Hiszen az óvoda szabadabb, kötetlenebb világából kikerülve az általános iskola sokuknak komoly problémát jelenthet, mivel kötött a napirend, az addigi játékot a tanulás váltja fel, és az új környezetben új társak, új pedagógusok lesznek. Megváltoznak az intézményben és a családban is a feléje irányuló elvárások. Ha nem gördülékeny a váltás, akkor ez meghatározhatja a gyermek további életpályáját is. Jelentkezhetnek viselkedési zavarok, melyek alapján nem szabad megbélyegezni a gyereket „rossz gyereknek”, hanem oda kell figyelni, mert így jelzi, hogy nehezen tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
Napjainkra jellemző, hogy az élet minden területén gyorsan és maximálisan kell teljesíteni. Többek között megmutatkozik ez az általános iskola első évében is, ahol ugyan a cél az, hogy a kisgyermek megtanuljon írni, olvasni, számolni, mégis ezt olyan tempóban várják el tőle, mely irreális az addigi, óvodai elvárásokkal szemben. Az iskolakezdéskor az iskolaérettség a legfontosabb kritérium. Az iskola- és a tanítóválasztás során a család és a gyermek igényeit kell szem előtt tartani. Jó, ha a kisdiák többször találkozik a leendő tanító nénijével, megismeri leendő iskoláját.
Kifejezetten ajánlott odafigyelni arra is, hogy a szülő sokat meséljen gyermekének, töltsék aktívan az együtt töltött időt, társasjátékokkal, közös tevékenységgel. Emellett hagyják a gyermeket önállóan is tevékenykedni, felfedezni, nem kell már mindig „fogni a kezét”, a játékokban hagyják nyugodtan veszíteni is, nem kell mindig mindennek sikerülnie elsőre, ezt is meg kell tanulnia.
Ha a gyermek érdeklődik, elzárkózni nem kell, úgyis magába szívja azt a tudást,
amely érdekli, de erőltetni nem szabad. A kis óvodás megérik az iskolára, ki lassabban, ki gyorsabban, de nem mindegy, hogy milyen környezetben. Ebben tudnak neki segíteni a szülők – és természetesen, ha szükséges, a későbbiekben a szakemberek – óvodapedagógusok, logopédusok, fejlesztő pedagógusok, pszichológusok: odafigyeléssel, törődéssel, türelemmel és számára elegendő idő biztosításával.