Menu

Az olimpikon búcsúzik

2012.08.08.

A Pedagógus napi ünnepségen Pedagógus Szolgálati Emlékérmet vehetett át Zakariás Mária, a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola testnevelő- és angoltanára. A tanév végén nyugdíjba vonuló pedagógus pontosan harminc esztendővel ezelőtt kezdett el tanítani a rákospalotai iskolában. A tanári pályafutásának kezdete gyakorlatilag egybeesett a sportkarrierjének befejezésével.

– A húgomat követve 1966-ban kezdtem el kajakozni az Újpesti Dózsában – mesélte a népszerű pedagógus. – Azonnal beleszerettem a sportágba, így ott is ragadtam. A válogatott keretnek 1970-ben már tagja voltam, és az 1971-es belgrádi világbajnokságon a kajak négyes tagjaként negyedik helyezést értem el. Az 1972-es müncheni olimpiára annak ellenére, hogy Tőzsér Ilonával minden válogatót megnyertek, mégsem őket nevezte a szövetség. A csalódást aztán 1973-ban, Tamperében a világbajnokságon egy négyesben szerzett ezüstéremmel sikerült feledtetnie. A mexikói világbajnokságon 1974-ben Tőzsér Ilonával kajak kettesben is bronzérmet szereztek, ami akkoriban az
NDK és szovjet kajakosok hegemóniáját látva egy aranyéremmel ért fel. Aztán úgy tűnt, hogy 1975-ben vége a sikereknek. A világbajnokságon elért ötödik hely már akkoriban is nagy csalódásnak számított. Még nagyobb csalódás volt, hogy a következő évben a montreali olimpiára sem sikerült kvalifikálnia magát. A helyzetet csak bonyolította, hogy az elmaradt olimpiát követően Zakariás Mária két gyermeket is szült, és ekkor már sokan lemondtak róla. Kivéve edzőjét, Horváth Pétert, akinek az unszolására ismét lapátot ragadt, és beült a hajóba.
– Nem volt könnyű ismét vízre szállni, de úgy látszik, az edzőm érzett valamit. Összepárosított engem a fiatal Rakusz Évával. Először a válogatóversenyeket nyertük meg, majd a moszkvai olimpián is döntőbe jutottunk. A fináléban féltávnál még az utolsók voltunk, majd onnan hajrázva végül harmadikként értünk a célba. Szétvált 1981-ben a Rakusz–Zakariás páros. Az előbbi új partnert keresett magának, az utóbbi pedig tanítani kezdett a Dózsában.
– Sosem bántam meg, hogy így történt. Nagyon szerettem tanítani, és nagyon örülök, hogy harminc évig ennek a közösségnek a tagja lehettem. Büszke vagyok arra, hogy sikerült meghonosítanom a nyári vízitúrázást az iskolában. Sajnos elérkezett a pillanat, hogy átadjam a helyemet a fi ataloknak. Szerencsére azonban nem fogok unatkozni. Több időm jut majd a kajakozásra (Zakariás Mária Masters és Sárkányhajó világbajnoki címmel is büszkélkedhet), és a másik hobbimra, a zenélésre is. Gyerekkorom óta hegedülök, és tagja vagyok a Koncertmuzsika nevű zenekarnak, mellyel már a Csokonai Művelődési Központban is felléptünk. A tanítás ennek ellenére nagyon fog majd hiányozni.