„Összecsengés”

A tárlat igazán rendhagyó volt, ugyanis a művésztanár, grafikus munkáit részben Tóth Erzsébet költő művei ihlették, a költészet és a képzőművészet találkozik egymással, ha úgy tetszik összecsengenek. A Pomázon élő és alkotó képzőművész alkotásai ugyanis találkoztak a József Attila – és Arany János – díjas költőnő alkotásaival.
Még izgalmasabbá teszi a kiállítást, hogy – bár jóllehet a művésznő alkotásainak egy részét Tóth Erzsébet versei ihlették, – mégis a két alkotó a megnyitón találkozott először személyesen egymással.
A rendszeresen publikáló és kritikákat is gyakran író Tóth Erzsébetről büszkén mondhatjuk el, hogy haza jár a XV. kerületbe, hiszen pestújhelyi származású, szülei a mai napig itt élnek. Számos kötetet jegyezhet, amelyeknek egy része finn és észt nyelven is napvilágot látott. Egyik legújabb kötete az „Aliz már nem lakik itt” címet viseli, amely összegyűjtött és új verseket tartalmaz. A tárlatlátogatókhoz Tóth Erzsébet szólt néhány gondolatban a művészetek kapcsolatáról, a grafikus és költő találkozásáról.
A kiállítást Balogh Katalin grafikus, képzőművész nyitotta meg, melyet Tóth Erzsébet Hajnali versek és a Nagymama pirítósa című költeményei színesítettek Majoros Ágnes tolmácsolásában. Balogh Katalin nagyon tömören, lényegre-látóan foglalta össze a költészet és grafika kapcsolatát, az illusztrátor szerepét, feladatát és mindezen túlmutató különlegesen kiállított grafikák lényegét, valamint a különleges palára készített grafikák egyedi technikájáról is beszélt.
A kiállítás a Zsókavár Galériában, a közösségi ház programjaihoz igazodóan tekinthető meg.