Művészet iránti alázat, szerénység
G. Szántó András életében a képzőművészet számtalan műfajában nagyon sok technikát alkalmazva alkotott. Az éppen egy évtizeddel ezelőtt elhunyt művészre emlékeztek barátok, ismerősök, pályatársak azon a kiállításon, melyet Nagy Előd festőművész nyitott meg a Csokonai Művelődési Központban.
-Csak etikus, tiszta ember tud jó művészetet csinálni- mondta Nagy Előd, aki Ferk Ilonával válogatta ki közösen a bemutatásra kerülő alkotásokat. Nem tudom, mikor ismerkedtünk meg egymással. Kicsit olyan, mintha mindig ismertem volna. Barátnak is nagyon jó volt, mindig meg lehetett találni, mindig jelen volt.
Az alkotóművész 1973 óta élt Rákospalotán, míg életének utolsó évtizedében Ecséden is volt egy kis hétvégi háza.
-A kiállításra készülve egy kis cetlit találtam az íróasztalon, melyen szinte üzenetszerűen ez állt: Ha későn, ha csonkán, ha senkinek, írjad! (Arany János). Ez nagyon igaz, mert minden alkotó ember úgy érzi, hatástalan, vannak kétségei, be van zárva, és elfogja az az érzés, hogy van-e értelme a munkájának, miközben önmagával is meg kell küzdenie.
Szántó András munkásember volt nyugdíjazásáig, épp ezért nem volt könnyű a munka után az alkotás, a szakkörre járás. Ám soha nem veszítette el a hitét. Két életművet is létrehozott: először hosszú ideig fotózott, majd utána a képzőművészettel foglalkozott.
Szívós hűség, kitartás, művészet iránti alázat, szerénység, Nem sikerre, anyagiakra vágyott. Szerette az alkotómunkát- mondta a művészről a megnyitón Nagy Előd, majd szólt arról is, hogy hasonló véleményük volt a festészetről: a fény szeretete, egy egyfajta expresszív erő, ami a festék vastag formában való feltevésében nyilvánul meg.
A kiállításon látható az a képe is többek között, melyet az erkélyről kinézve Újpalotáról festett.
– Ez egy légies kép, ami nem véletlen. G. Szántó András még a kőből is vizet tudott fakasztani- hangzott el, ám ehhez az alkotófolyamathoz szükség volt a család támogatására is.
Az emlékkiállítás létrehozásában így nem véletlenül ismét hatalmas szerep jutott a feleségnek, Judit asszonynak, aki G. Szántó András születésének 70. évfordulója alkalmából az öt évvel ezelőtti kiállítás létrehozását is szorgalmazta. Akkor Feledy Balázs művészeti író szólt arról, ami a jelenlegi kiállításán is elhangzott: általában egy művészben vagy az alkotót, vagy az embert szeretjük, s ritka az, amikor mindkettő megtestesül egy személyben. G. Szántó Andrásban azonban szintetikus módon mindez megtalálható volt, aki autodidakta módon tanult.
Az emlékkiállítás január 31-ig tekinthető meg a Csokonaiban.
Kapcsolódó cikk:
Fotók és festmények az emlékkiállításon
Kapcsolódó anyagok:
Nagy Előd festőművész megnyitó beszéde (mp3)