Ünnepeltek a városrészek

Pestújhelyen a Pátria Egyesület szervezésében a Pestújhelyi Nevelési-Oktatási Központ kisdiákjai versekkel emlékeztek meg a 163 évvel ezelőtti eseményekről, majd Illés Ferenc tanár, a Pestújhelyi Pátria Egyesület tagja mondta el ünnepi beszédét, melyet Bede Anna szavaival kezdett:
„De szép is az, hogy mindig vannak ünnepek, lázak, szerelmek,
És valami nagyot mindig várunk!
S ha néha eltévelygünk, bennünket visszaperelnek,
S valahogy mindig hazatalálunk!”
Március 15. ünnepléséhez a fővárosban könnyű történelmi helyszínt találni. Pestújhelyen nehezebb, mert fiatal városrész.”Csak” 100 éves. Itt azonban mégis történelmi helyszínen vagyunk, hiszen a mellettünk lévő emlékmű első a kerületben, amely az 1848-as forradalom emlékére épült. Ez is mutatja őseink, elődeink hazaszeretetét, lokálpatriotizmusát.
A Pátria Egyesület évente ünnepli itt e jeles napot. Igyekszünk méltó módon megemlékezni, folytatni a hagyományt- mondta a tanár, majd néhány mondatban felidézte az 1848/49-es évek eseményeit. Gondolatai egészen a jelenkorig vezetett át, amely ekként fejeződött be:
– Nehéz időkben kölcsönözzünk egymásnak egy kis optimizmust! Ismét nemzeti összefogásra van szükség! A mai felnőtt generációk feladata e probléma megoldása, hogy unokáink gondtalanul és szabadon ünnepelhessenek és emlékezhessenek.
A tanár úr Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban című versének záró soraival fejezte be megemlékezését:
„Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.
Ha azt kivíttuk a mély süllyedésből
S a szellemharcok tiszta sugaránál
Olyan magasra tettük, mint lehet,
Mondhatjuk, térvén őseink porához:
Köszönjük élet! áldomásidat,
Ez jó mulatság, férfi munka volt!”

A Pestújhelyi téren található 1848-as emlékműnél a megemlékezés virágait helyezték el a kerület pártjai és szervezetei, elsőként László Tamás polgármester és Bitvai Nándor alpolgármester.
A Pestújhelyen tartott ünnepséggel szinte egy időben Rákospalotán, az Óvárosi Református Templom mellől indult el az egybegyűlt tömeg a Fő úton a Kossuth szoborhoz a Hubay Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara Kőrösy Róbert vezényletével, ahol a Dűvő zenekar népzenei összeállítása fogadta az érkezőket, amely egészen a műsor megkezdéséig tartott.
Pontban fél 11-kor a Himnusz közös eléneklését követően dr. Pintér Gábor önkormányzati képviselő tartotta meg ünnepi beszédét.
– Tisztelt Megemlékezők! Mit kívánt a magyar nemzet 1848. március 15-én?
A legfontosabb követeléseket a pesti ifjúság által megfogalmazott 12 pont tartalmazta. A haza számára rendkívüli jelentőséggel bírt az önálló Nemzeti őrsereg megalakítása. A vértelen forradalom után megalakuló első felelős minisztérium ezt az egyik legfőbb feladatának tekintette.
A nemzetőrség megalakulásához a legnehezebb feladatot a szükséges fegyverek biztosítása jelentette, melyet nem sikerült maradéktalanul végrehajtani a későbbi szabadságharc idejére sem. A külföldi szállításokat az osztrákok akadályozták, és a hazai fegyvergyártás beindítása is akadozott. A szabadságharc végére a magyar hadseregből 20000 katona fegyverét csak a lándzsa vagy a kiegyenesített kasza jelentette.
Március 15-étől kezdődően sorra alakultak az önkéntesekből szerveződő nemzetőr egységek. Az augusztusban elfogadott katonaállítási törvény már a hadsereg részére magyar ügyvezetési és vezényleti nyelvet, nemzeti zászló alatti nemzeti jelleget tükröző egyenruhát tartalmazott. Ezzel a történelem során először megalakult a magyar nemzeti alapon szerveződő hadsereg.
1848 szeptemberére világossá vált a császárral szembeni tárgyalási politika kudarca. A kormány lemondott, a végrehajtó hatalmat a Kossuth Lajos vezette Országos Honvédelmi Bizottmány vette át, a törvényhatóságok élére kormánybiztosok kerültek, a gazdaság átállt a haditermelésre.
Az októberi bécsi forradalom késleltette a császári csapatok támadását. December 2-án Ferdinánd lemondott a trónról, melyet Ferenc József foglalt el. A magyar vezetés bízott a téli támadás elmaradásában, de tévedtek.
December 14-én megindultak a dunántúli és felvidéki császári csapatok, melyet a magyaroknak nem sikerült megállítani. December 30-án a móri vereséget követően már a fővárost fenyegette az ellenség. Szilveszter napján az országgyűlés zárt ülésén Kossuth az alábbiak szerint érvelt:
„Pestnek elvesztésével az ország nincs elveszve, sőt, Pestet nem kellvén őrzeni, elosztott seregünket egyesíteni lehet, s a Tisza vidékéről visszanyerni, ami el van veszve.”
Az osztrákok Komárom várát körbezárták, az országgyűlés Debrecenbe költözött, az osztrákok egyetlen puskalövés nélkül elfoglalták a fővárost és a környező településeket, köztük Palotát is.
A tavaszi hadjárat feladata volt ennek visszaszerzése. A magyar csapatok sorozatos győzelmet arattak Hatvannál, Tápióbicskénél, majd április 6-án Isaszegnél. A császári csapatok visszavonultak Pest előterébe, az Újpest, Palota, Cinkota, Pécel és Üllő községek által határolt területre. Az egymással szemben álló hadak összlétszáma meghaladta a 100000 főt.
Gödöllőn összeült a haditanács. Kossuth célja a főváros visszafoglalása és Komárom felszabadítása volt. Amennyiben frontális támadást intéznek a császári csapatok ellen azt komoly küzdelemmel, jelentős véráldozattal és lassú előrehaladással lehetett volna csak megtenni. A haditanács végül Bayer József alezredes egy nagyon kockázatos haditervét fogadta el. A magyar csapatok jelentős része észak felé kerülve felszabadítja Komáromot, s átkelve a Dunán elvágja a császári csapatok utánpótlását, akik ezt megakadályozva kénytelenek lesznek visszavonulni a fővárosból. A kockázatot az jelentette, hogy amennyiben a császári vezetés észreveszi, hogy nem a teljes magyar hadsereg áll vele szemben Pest előterében, úgy könnyen megverhetik őket, s szabaddá vált volna az út előttük egészen Debrecenig.
Aulich Lajos tábornok feladata volt elhitetni az osztrákokkal, hogy a teljes magyar csapattal állnak szemben. Így április 10-én látszattámadásokat intézett Cinkota, Pécel, Palota és Üllő ellen. A császári csapatok hátrálni kezdtek. A következő nap visszafoglalták Újpestet, s Rákos mezején, majd Vecsésnél intéztek újabb látszattámadásokat.
A terv bevált, az osztrákok későn vették észre a magyar csapatmozgásokat, így április 20-án elrendelték Pest kiürítését. Buda várát egy hónappal később ostrom útján sikerült csak visszafoglalni.
A hadjárat sikeréhez zseniális haditervre, rátermett parancsnokokra, s honvédek tízezreinek hős helytállására volt szükség. Palota 1849-ben megválasztott református lelkipásztora, Széless Lajos őrnagyként küzdötte végig a harcokat.
Az osztrákok mellett harcba bocsátkozó orosz hadsereggel szemben már reménytelennek tűnt a küzdelem, s augusztus 13-án Világosnál letettük a fegyvert.
A szabadságharc leverésével az önálló magyar, nemzeti hadsereg sem maradhatott fenn. De a forradalom eme vívmánya sem tűnt el örökre. A kiegyezést követően 1868-ban állították vissza az általános hadkötelezettséget Magyarországon. A békeidőben alkalmazott sorozás és sorkatonai szolgálat intézménye egészen 2004-ig fennállt.
A honvéd kifejezés nemzetté válásunk idején, a reformkorban keletkezett. Először Kisfaludy Károly használta 1821-ben „Az élet korai” című versében. 1848 tavaszától Kiss Károly hadtudós szorgalmazta használatát a magyar hadsereg katonáinak megnevezésére, mely a mai napig a közlegény magyar megfelelője lett. Ehhez hasonló kifejezést egyetlen más nemzet hadseregében sem találhatunk- mondta a képviselő, majd a korábbi évek hagyományainak megfelelően a Szilas Néptáncegyüttes tagjai, pontosabban a gyermek-, az ifjúsági- és a felnőtt csoport tagjai adták elő színvonalas műsorukat. A műsort követően a Szózatot énekelték együtt a jelenlévők, majd a pártok, egyházak, civil szervezetek képviselői elhelyezték a megemlékezés koszorúit a Kossuth szobor tövénél. Elsőként László Tamás polgármester és Vizér Klára alpolgármester koszorúzott.
S bár némi beszélgetést követően mindenki hazatért, ám a megemlékezések sora mindezzel nem ért véget. Kora délután a Kontyfa iskola előtt egy rögtönzött daltanulást követően a KOMA társulat tagjaival közösen indult a menet az Arany Alkony Idősek Otthonához, ahol meglepetésként hatott a bevonulók érkezése. Egy katonadal közös éneklését követően pedig a menet a Salkaházi Sára templom udvarához igyekezett, ahol az újpalotai rendhagyó megemlékezésre került sor.
Az alaphangulatot a Mező együttes zenéje, a katonadalok közös éneklése adta meg, ám a KOMA társulat művészei is igazán kitettek magukért. Amellett, hogy igazán modern felfogásban, a korábbi hagyományos ünneplésektől, megemlékezésektől eltérően többek között Láncz L.Ottó (egy rocker báb és egyben hivatásos szabadságharcos) is megjelent a színen és rappelt, valamint Tamási Áron, Gyárfás Endre szavait is hallhattuk, valamint az elmúlt napok eseményei is elhangzottak a művészek tolmácsolásában. Sőt, az előadásba beépítették a színészek László Tamás polgármester beszédét is.
-Tisztelt Újpalotaiak, Rákospalotaiak, Pestújhelyiek! Kedves Barátaim!
Március 15. a szabadság és a nemzeti összetartozás ünnepe. Találkoztunk-e a teljes szabadsággal és összetartozással az életünkben? Néhány éve kézzel foghatóan találkoztam Vele Gyimesbükkön, ahol egy varázslatos és sűrű történelmi zarándokhely alakult ki. Az ezeréves határ a Tatros folyó partján, a domb tetején Rákóczi vár, a domb tövében vasúti őrház, amelyet a bontástól mentett meg egy helybéli vállalkozó. Heteken át védték itt a honvédek a határt a II. világháború végén a szovjet csapatok ellen. A bunker kitekintő nyílása a magyar Szent Koronát formázza. 8-900 km-re innen a szabadság és a nemzeti összetartozás biztos pontját építették ki – mondjuk ki bátran – magyar hazafiak.
Mert mi a szabadság? Azt jelenti, hogy az ember valami újat hoz a világba, olyat, ami azelőtt még nem volt. A szabadság önmagunk felülmúlásának, a jó és a rossz megkülönböztetésének a képessége. Ez az erkölcsi tudat és felelősség alapja. Minden nemzedéknek mást-mást jelentett a szabadság és a nemzethez tartozás megélése. Minden nemzedéknek más siker, öröm, más nehézség adatik. Mindezt átéltem Gyimesbükkön és jobban el tudom képzelni, hogy mi történt 1848-ban, ’56-ban, „89-ben és teljes valómban átélem azt is, ami ma történik.
Volt olyan bátor nemzedék, mint a 48-as, amely a nemzetért úgy állt ki. hogy utcára vonulva szabadságot kiáltott. Megfogalmazta céljait, nemzeti kormányt alakított, hozzáfogott az ország gazdasági- társadalmi- politikai rendszerének átszervezéséhez. A magyar nemzet 1848. március 15-én született. A pesti forradalom adta meg a lökést az áprilisi törvények elfogadásához, ezek a törvények újjáalakították a magyar nemzet államiságát. Felszámolták a feudális kötöttségeket, kimondták a közteherviselést, a törvény előtti egyenlőséget, rögzítették a sajtó-, vallás- és tan-szabadságot. Mindezzel új alkotmányt adtak a magyarságnak. Véres szabadságharcot is vállaltunk és csak két nagyhatalom tudott együtt legyőzni bennünket. Mindannyian szeretnénk erre a nemzedékre hasonlítani, merészségük felfoghatatlan. Miközben idegen hatalom uralma alatt voltak, megálmodták Magyarország megújítását, függetlenségét. Számukra a sikert a szabadság szele, a nehézséget több ezer ellenséges katona jelentette.
Volt egy nemzedék, az ötvenhatosok, akik az életüket, a munkájukat, emberi kapcsolataikat kockáztatták azokért a napokért, amikor átélhették, hogy van szavuk az elnyomók ellen, amikor kiállítattak az országért. Számukra a sikert az elnyomók bukása, a nehézséget a menekülés és a megtorlás jelentette. Voltak, akik évtizedekig, ha hangosan nem is tudtak kiállni a nemzetért, de egy életen át tartó tisztességes munkával, gyermekeik felnevelésével szolgálták a nemzetet. Számukra a sikert a mindennapok élhetősége, gyermekeik sikere, a nehézséget a szabadság sokféle korlátja jelentette. Volt egy nemzedék, aki az ő március 15-éjén a közelgő szabadságot remélte, kiállását a remény és munka jelentette. Ők a nyolcvankilencesek, akiknek hitéből jöhetett létre a magyar demokrácia, és akiknek a sikert a távozó megszállók, a nehézséget a mindenhová beszivárgó múlt jelenthette, amit itt is átélünk mindennapi harcainkban.
A mi nemzedékünknek másfajta nehézségekkel kell szembenézni, mint elődeinknek. A mi március tizenötödikénken, a szabadságért, nem idegen erőkkel kell hadakoznunk. Nekünk a minket gúzsba kötő adóssággal kell megküzdenünk. A mi nemzedékünk sikere az lehet, hogy visszaadjuk a gazdasági önrendelkezés szabadságát, megszabadítjuk az országot a nyomasztó terhektől. A mi sikerünk lehet, hogy a gyermekeink számára egy olyan, lelkében, államában, működésében megújult Magyarországot adunk át, amelyben nem kell félni a bizonytalanságtól, a kiszolgáltatottságtól.
A mi nemzedékünk sikere lehet, hogy húsz évvel a rendszerváltás után végre új fejezetet nyithatunk Magyarország történelmében, lezárhatunk egy átmeneti, bizonytalan és sikertelen korszakot. Új fejezetet nyithatunk, amely – reményeink szerint – egy összetartó, sikeres, öntudatos Magyarországé. Kivételes pillanat, hogy ezt a választóvonalat mi magunk húzzuk meg, szabadon és függetlenül az új alkotmánnyal. Mert ma ugyanolyan történelmi időket élünk, mint akkor. 1848-ban. Sőt talán soha nem állt így össze ,,a bolygók állása”, a nemzet erői talán soha nem egyesültek úgy, mint most.
Ma lehetőségünk van az újjászületésre, ami önmagunk felülmúlását, szabadság és felelősség együttes vállalását, új nemzeti öntudatra ébredést jelent. A helyzet szinte napra hasonló ama március-áprilisi történésekhez: az egy évvel ezelőtti választás tette kötelezővé az alkotmányozást, mert alkotmányozási kényszer nincsen, de alkotmányozási kötelezettség van. A mai ünnep előestéjén nyújtotta be a Fidesz-KDNP frakciószövetség Magyarország Alaptörvényét. Az új és végleges alkotmány Húsvéti Alkotmány lesz, hiszen a parlament nagyhét hétfőjén szavazhat róla.
Minden közép-európai ország új alkotmányt fogadott el a kommunista diktatúrák bukása után, a ’90-es évek elején. Magyarország mindmáig az egyetlen, amelynek a diktatúra időszakából – 1949-ből — származó átmeneti alkotmánya van. A rendszerváltáskor paktumalkotmány jött létre, a pártok egymással megkötött titkos paktumai és rossz kompromisszumai alapján. A Húsvéti Alkotmány végleg kimondja a kommunista diktatúrával való szakítást, és világossá teszi, hogy a magyar emberek mai szabadságának alapjait az 1956-os forradalom hősei rakták le. A Húsvéti Alkotmány a lehető legszélesebb nyilvánosság mellett, a magyar emberekkel folytatott konzultáció alapján születik: mind a 8 millió választópolgárt megkérdeztük arról, hogy melyek azok a legfontosabb ügyek, amelyek mindenképpen szerepeljenek az alkotmányban. A mai napig már csaknem egymillió válasz érkezett.
Az 1949-ből származó átmeneti alkotmány nem tudta megvédeni hazánkat attól, hogy a hivatalukkal visszaélő vezetők kétszer is elkövessék a legnagyobb politikai bűnt, vagyis kétszer is a végletekig eladósították Magyarországot: először a ’80-as évek végén, utána pedig a Gyurcsány-korszakban. 2002 és 2010 között. Az új és végleges alkotmány megvédi Magyarország gazdasági függetlenségét, mert alkotmányos védelmet biztosít az eladósítással szemben. Közpénzügyi fejezetében rögzíti: az államadósság szintjét a jelenlegi 82%-ról 50%-ra kell csökkenteni és az évről évre elfogadott költségvetések soha nem növelhetik az államadósságot. Az átmeneti alkotmány néni tudta Magyarországot megvédeni attól, hogy közvagyonát magánérdekek alapján elherdálják, ellopják. A Húsvéti Alkotmány teljesíti a magyar emberek jogos elvárását, és megvédi a nemzeti vagyont, biztosítja annak megőrzését. Megvédjük a magyar földet és kulturális örökségünket is. Az új és végleges alkotmány biztosítja, hogy a magyar gazdaság az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapul. A munka és a munkát végző emberek ezzel visszakapják megbecsülésüket.
Az alaptörvény benyújtása március 15-re, jóváhagyása a 2010-es választás második fordulójára esik. A Húsvéti Alkotmány a feltámadás, a magyar feltámadás jegyében kel életre. Magyarország Alaptörvénye a nemzeti egység jegyében születik, nem véletlenül kezdődik a Himnusz kezdő sorával: „Isten, áldd meg a magyart” és nem véletlenül végződik a ’48-as 12 pont záró sorával: „Legyen béke, szabadság és egyetértés.”1 Úgy legyen, dolgozzunk együtt rajta itt. Újpalotán, Rákospalotán és Pestújhelyen egyaránt! Építsük meg a magunk őrházait, mert azt nemcsak 8-900 km-re lehet és kell, hanem itt és most! Ez a mai magyar nemzet parancsa, erre hív bennünket ma március 15., a szabadság és összetartozás ünnepe- mondta a polgármester.
A megemlékezés pedig egy igazán rendhagyó momentummal ért véget- kivetítőn hallhattuk és láthattuk Petőfi: Nemzeti dal című versét egy különleges előadás formájában. A Koma társulat tagjai ugyanis a kerület utcáin, intézményeiben járva, a vers egy-egy sorát elmondatva készítették el rövidfilmjüket.
Majd mielőtt a Himnuszt közösen elénekelték a jelenlévők, a színtársulat egyik művésze arra kérte a közönség tagjait, hogy mobiltelefonjaik ébresztőóráját állítsák be 18 óra 48 percre, majd amikor az óra megszólal, emlékezzenek arra, hogy szabad országban élünk!

– . –

-Kerületünkben három 1848-as emlékmű is van, a rákospalotai Kossuth szobor és a Magyarok Nagyasszony Főplébánia melletti Örökmécses, valamint a pestújhelyi Emlékmű- írta Valló Péter, az Újpalotáért Egyesület vezetője.
Újpalotán – kora miatt -, sajnos szinte semmilyen emlékmű nem található. 15-16 éve ezeknél az emlékhelyeknél zajlottak a 1848-as megemlékezések. A központi megemlékezés,a koszorúzások az Örökmécsesnél kezdődtek, majd a jelenlévők átmentek a Kossuth szoborhoz vagy a pestújhelyi 1848-as emlékhelyhez, ahol szintén elhelyezték az emlékezés virágait.
Idén megváltozott a helyzet, mindhárom kerületrészünkre jutott egy-egy
ünnepi megemlékezés, és így szinte feleslegessé vált az Örökmécses. Néhány
civil szervezet úgy döntött, hogy a kerület egyik legrégebbi 1848-as emlékműve
(másik a Kossuth szobor) nem maradhat megemlékezés nélkül. Felhívással
fordultak ismerőseikhez, barátaikhoz, hogy aki fontosnak érzi a Örökmécsest,
mint emlékhelyet, jöjjön el és csendben, egy szál virággal és főhajtással
emlékezzen történelmünk dicső napjaira. Több mint ötven szál virág, csokor
és kis koszorú (közöttük az Önkormányzat koszorúja) borította aznap az
emlékművet. Az itt emlékezők ezután átsétáltak a Kossuth szoborhoz vagy a
pestújhelyi 1848-as emlékhelyhez, ahol szintén elhelyezték az emlékezés
virágait.
A sok ember csendben elhelyezett virága és a néma főhajtása felemelő
látványt nyújtott. Felesleges lett volna a szónoklat, ünnepi beszéd, azt
mindenki saját maga tartotta a néma főhajtása közben- számolt be Valló Péter.

Kapcsolódó hanganyagok:
– dr. Pintér Gábor önkormányzati képviselő ünnepi beszéde Rákospalotán
– László Tamás polgármester ünnepi beszéde Újpalotán

Kapcsolódó linkek:
KoMa Társulat honlapja
A Rákospalotai Szilas Néptáncegyüttes honlapja

Képgalériák

Hubay Jenő Zeneiskola fúvószenekarának felvonulása

Dr. Pintér Gábor megemlékező beszéde

A Szilas Néptáncegyüttes gyerekcsoportjának műsora

A Rákospalotai Szilas Néptáncegyüttes műsora

A megemlékező műsor koszorúzással zárult

Koma Társulat meglepetés műsora az Arany Alkonyban

Megemlékező műsor az újpalotai Boldog Salkaházi Sára templomban

Emlékezés Pestújhelyen a helyi pátria egyesület műsora