Soprontól Szegedig

-Az alkotókkal való megismerkedést megelőzően Nagy Petra, és Veres Kinga gimnazisták, az újpesti Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium tanulói énekeltek- számolt be a programról Kanizsa József, a Krúdy Kör titkára, aki ezt követően Pócza Irma bemutatásakor a festőművész életrajzából olvasott föl részletet.
-Látszik, hogy magyar mesterektől tanulta meg a festészet csinját-binját. Nagyon tökéletes grafikai munkái a kisteremben találhatóak meg. Az utcarészletek, vagy egy- egy ház homlokzata, a dekorációk, a reliefek tökéletesen adják vissza az eredeti épület képzőművészetileg is értékes részleteit. A kérdés-felelet beszélgetés során megtudhattuk, hogy nagyon sokat járt Mártélyon a Képzőművészeti Alkotótáborban, valamint Zebegényben, ahol el tudta sajátítani a grafika és a festészet minden fogását. Nemcsak az ecsetkezelést, hanem a festékek színjátékát, keverését, hogy az a valóságot, ha nem is fényképészetileg, de festőművészi tökéletességgel tudja ábrázolni a látottakat, amit vissza akar adni az érdeklődőknek.
A műsor folyamán ezt követően az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra való megemlékezés keretében Nagy Bálint Petőfi Sándor: Magyar vagyok című versét, míg Salis Julien Priscilla Majtényi Flórián: Mi a haza című versét mondta el. A két diák szintén a Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium diákjai.
Kanizsa József, mint a program házigazdája Tatár Rózsa: Az Úri utca 5 lakói című könyvét mutatta be.
-Megtudhattuk, hogy a könyv megjelent szerbül is, valamint a Túlélők című regénye két nyelven, magyarul és németül. Sőt, mindegyik könyve Magyarországon és külföldön is nagy érdeklődés mellett látott napvilágot.
A részletek felolvasásával egy kis társadalmi korrajzot kaphattunk, ismerhettük meg a hatvanas évek városi életritmusát, a családok életvitelét, felfogását, és a ház, mint „nagycsalád”, egymáshoz való viszonyát. A főszereplő, Zsófi életén keresztül nyerhettünk betekintést különböző szituációk, életviteleken keresztül a hatvanas évekbeli családkonfliktusokba. Miután az idei év a Család Éve, így ez a visszatekintés is jó alkalom volt arra, hogy a közönség is átérezze az ötven évvel ezelőtti családi életet, a közösségi szellemiséget, az egymás iránti megbecsülés formáit, szituációit. Megfért egymás mellett a volt cseléd, a volt alispán…stb. Tatár Rózsáról e rövid bemutatkozás során megtudhattuk, hogy drámát, verseket ír, különböző pályázatokon vett részt és ért el helyezéseket. Szegeden alapította meg az Íróklubot, ahol írókkal, költőkkel beszélgetnek, valamint a Szegedi Közéleti Kávéház egyik műsorvezetője. A Várban, 2010-ben Menszátor Héresz Attila színművésszel Művészpódiumot szervezett- mesélte az irodalmi délutánról Kanizsa József, amely Tatár Rózsa egyik versének elhangzásával ért véget.
Pócza Irma festőművész képei egy hónapig láthatóak a könyvtár falain, így a későbbiekben a könyvtárba látogatók is megtekinthetik az alkotásokat.

Kapcsolódó cikkek:
Családi Nap és csoda az Eötvös Könyvtárban