Menu

Hogyan tovább?
(képes beszámoló a cikk végén)

2011.02.01.

Milyen sok szülő van, aki csak azt látja, hogy gyermeke nem tudja, mit kezdjen magával, milyen irányban tanuljon tovább, mennyire lesz keresett az a szakma, amely irányban elindul. Sok-sok dilemma, amire választ csak az idő ad. Ám a lehetőségekről lehet előzetesen tájékozódni, sőt, még segítséget is kaphatnak a pályaválasztás előtt álló diákok és szüleik.

A segítséghez vezető úthoz is segítséget nyújtott az a fórum, mely a Csomópont Ifjúsági Információs Pont pályázat keretében a Csokonai Művelődési Központban volt január 31-én délután. Az előadók számos területről érkeztek és próbáltak meg segítséget nyújtani a negyedik Gyermek- és Ifjúsági Kerekasztal megbeszélés során.
Málnási Gábor, a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet pályaválasztási tanácsadója arról beszélt, hogy intézetük 40 éve nyújt segítséget az általános- és a középiskolásoknak a pályaválasztásban. Elmondta, hogy szerinte a pályaválasztásra való felkészülést már az általános iskola felső tagozatában el kell kezdeni. Az intézetben pedig abban tudnak segíteni, hogy felmérik a hozzájuk forduló diákok egyéni képességeit és ennek figyelembe vételével irányt mutatnak a továbbtanuláshoz. Az előadó hangsúlyozta: fontos felébreszteni a fiatalokban az élethosszig tartó tanulás iránti vágyat azért, hogy megállják a helyüket, sikeresek legyenek később a munkaerőpiacon.
A BKIK XV. kerületi Tagcsoportjának elnöke, Lowescher Vilmos szomorú tényként beszélt arról, hogy a mai képzési rendszerben teljesen megszűntették a szakmunkásképző iskolákat. Így a BKIK-ban közreműködő, dolgozó iparosokat próbálják rávenni arra, hogy foglalkozzanak a szakmunka iránt érdeklődő fiatalokkal. Lowescher Vilmos miután a Munkarend Alapítvány elnöke is, így felajánlotta, ha igény mutatkozik, akkor szívesen tartanak előadásokat az általános iskolák 6. osztályos tanulóinak egy-egy szakmáról.
Elek Csaba, a BKIK Oktatási és Továbbképzési Osztályának igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy a rendszerváltozás idején jól képzett szakemberek várták a tőkebeáramlást, ám a szakképzés azóta balkáni szintre süllyedt, pedig világszínvonalú volt. Míg korábban a fiatalok 40 százaléka szakmunkásképzőbe iratkozott be, 20 százaléka gimnáziumba és a többiek szakközépiskolába, addig mára ez az arány teljesen megváltozott, a gyerekek döntő többsége gimnáziumban tanul tovább, a többiek a szakközépiskolát választják és csak nagyon kevesen mennek szakiskolákba. Napjainkra a szakképzett munkaerő hiánycikk és a fizikai munkának nincs becsülete.
A szakképzés színvonalának emelésére a kormány egy programot dolgozott ki, amelyben célul tűzték ki a duális képzés létrehozását, vagyis az elméleti képzésen túl komoly gyakorlati képzéseken is részt kell venniük a diákoknak.
Amint elmondta, a BKIK 125 szakképzés irányítását vette át miközben a képzések követelményrendszerét is kidolgozta. Így többek között megváltoztatták a vizsgáztatás rendszerét, növelték a gyakorlati óraszámokat, valamint mérni és értékelni fogják a kulcskompetenciákat az iskolákban. Ezen kívül az OKJ-s képzést egyszerűsítik és a gazdálkodó szervezeteket érdekeltté kívánják tenni a gyakorlati képzésben. A tervek szerint szeptemberben 48 szakképzés esetében már a kamarai rendszert alkalmazzák majd.
A munkaerőpiac és szereplői a „fejvadászok” szemével témakörében Szeleczky Balázs, a Neumann International Vezetői Tanácsadó Kft. tanácsadója a munkaerő kiválasztás folyamatáról beszélt. Elmondta többek között, hogy cége nem hirdeti meg a pozíciókat, maguk keresik meg a potenciális jelölteket az új munkára. Külön kiemelte a használható nyelvtudás fontosságát és azt, hogy a jelölt ismerje a cégek, főleg a multinacionális vállalkozások kultúráját. A szakember a tudatos karrierépítés fontosságára is felhívta a figyelmet.
Az elhangzottak mellett Nagy Adrienn, a PBS International Kft. tanácsadója még egy nagyon fontos kiválasztási szempontra hívta fel a figyelmet, vagyis, hogy nagyon fontos a munka világában való jártasság. Ez annyit jelent, hogy a kezdőktől is elvárják a tapasztalatszerzést, amelyhez nagyon jó lehetőség az önkéntes munka vagy a diákmunka. Nagy Adrienn tanácsokat adott ahhoz is, hogy egy önéletrajznak jól átláthatónak, figyelemfelhívónak kell lennie, és mindenképpen a jelentkező arcképet is el kell rajta helyezni. Az állásinterjún pedig a jelölteknek tudniuk kell helyesen viselkedni, nyitottnak kell lenniük. Külön felhívta arra is a figyelmet, ami egy kicsit szakmai titok is, ám nem árt tudni: ha két jelölt között nem tudnak dönteni, akkor felkeresik a jelentkezők közösségi oldalakon levő adatlapjait és az ott feltöltött adatok, képek alapján hozzák meg a végső döntésüket.
Szántai-Sárközi Ambrus, a BKIK XV. kerületi tagcsoportjának alelnöke, az Energia Információs Központ elnöke, felnőttképzési tanácsadó szerint a munkavállalók túlnyomó része kis- és középvállalkozásoknál dolgozik ma Magyarországon. Ám érdemes lenne tudnia a fiataloknak a munka világában működő érdekekről, rejtett akadályokról is, hiszen ezek a tanácsok nagyon hasznosak lehetnek az álláskeresések alkalmával.
Miután az idei év az Önkéntesség Éve, így Czikora Györgyi szociológus, a Periféria Alapítvány kuratóriumának elnöke az önkéntességre hívta fel a figyelmet. Az önkéntesség meghatározására pedig az egyik tanítványa szavait idézte: „szervezetben végzett, támogató munka, amiért nem pénzt kapsz.” A programon jelenlévő fiatalok figyelmét felhívta arra is, hogy szakmai tapasztalatként az ifjúsági csereprogramokban való részvételüket mindenképpen írják bele az önéletrajzukba.
De vajon ki lehet önkéntes? Erre a kérdésre a választ Tildyné Ruh Borbála, a Periféria Alapítvány önkéntese próbálta megadni.
-Az lehet önkéntes, aki kíváncsi magára, nyitott a világra, kreatív, kalandokat keres és szívesen segít. Az önkéntes munkával akár életre szóló kapcsolatokat is szert tehet. Ahhoz, hogy a fiatal önkéntesként dolgozzon meg kell találnia a megfelelő szervezetet, ahol néhány napos képzésen vesz részt. A képzés után azonnal dolgozhat. Önkéntesnek 16 éves kor betöltése után lehet jelentkezni, a 18 éves önkéntesek pedig már európai önkéntes programokban is részt vehetnek- hangzott el, majd a délutáni igen tartalmas program zárásaként Tajti Réka, a polgármesteri hivatal OMIS osztályának munkatársa elmondta, hogy az elkövetkező hetekben ismét lesz Együttgondolkodók Napja, melynek keretében szó lesz a jövőbeni önkéntes munka rendszeréről is.

Kapcsolódó cikkek:

Kapcsolódó linkek:

Kapcsolódó anyagok:

Képes beszámoló