Európa Nap

Az ünnepi program a Karácsony Benő parkban a Kopjafánál vette kezdetét, ahol a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola diákjai táncos műsort adtak elő, míg Pintér Sándor diák mondott verset.
Az ünnepi beszédet Németh Angéla, a MOS Bizottság elnöke tartotta.
– Tisztelt Ünneplő Közönség! Május 9. az év 129. napja. Számos jelentős esemény köthető e naphoz:
1763 – Batsányi János magyar költő születésnapja
1912 – Ottlik Géza magyar író születésnapja
1903 – Paul Gauguin francia posztimpresszionista festőművész halála
1897 – a Budapesti Torna Club lejátszotta Magyarországon az első hivatalos futballmérkőzést
1926 – Richard Byrd és Floyd Benett amerikai pilóták elsőként repültek át az Északi-sark fölött
1945 – a Győzelem napja, véget ér a II. Világháború Európában
1950 – Robert Schuman francia külügyminiszter Párizsban nyilvánosságra hozza az azóta Schuman-deklarációként híresség vált integrációs tervét
1985 – az Európai Közösség állam- és kormányfői a milánói EU-csúcson az európai jelképek sorába emelik mint az integráció kezdetének napját, azóta Európa-napként ünnepeljük.
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb fegyveres konfliktusa volt, melyben közel 70 nemzet vet részt. Európában 1939. szeptember 1-jétől 1945. május 8-ig tartott. A harcokban több mint 57 millió ember vesztette életét, civilek és katonák egyaránt. A második világháború mind méreteiben és veszteségeiben, mind máig tartó hatásaiban többszörösen meghaladta az elsőt.
1945. április 25-én az amerikai és a szovjet csapatok találkoztak az Elbánál. Április 30-án a Berlint ostromló szovjet erők elfoglalták a Reichstagot, Hitler öngyilkos lett. Május 8-án este aláírták a hitleri Németország hadserege három haderőnemének képviselői a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot. A III. Birodalom kapitulált, a német haderő feltétel nélkül letette a fegyvert.
A kapituláció közép-európai idő szerint 23 órától hatályba lépett. Moszkvai idő szerint ekkor már éjfél után járt. Ez az oka, hogy a nyugati szövetségesek mindmáig május 8-án ünneplik a nácizmus felett aratott győzelmet, addig a Szovjetunióban, illetve a mai Orosz Föderációban május 9-e a Győzelem Napja.

1945 tavasza, a Győzelem Napja csak az európai hadszintéren jelentette a II. világháború végét, amely még hónapokig folytatódott a Csendes-óceán térségében. Ám a nyugati hadszintér elcsendesült, ez az európai győzelem pedig lehetővé tette, hogy a szövetségesek a Távol-Keletre összpontosítsanak, az európai frontokról a katonák egy része hazatérhessen, a vén földrész pedig hat évnyi szenvedés után föllégezzen.
1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter – Jean Monnet-nak, a francia Tervhivatal elnökének ötlete nyomán – Párizsban tartott sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozta az azóta Schuman-deklarációként híressé vált tervét. Ezzel megalapozta azt az integrációs folyamatot, amely napjainkra az Európai Unió létrejöttéhez vezetett.
Az elképzelés lényege a német szén és a francia acél közös kitermelésén alapuló szektorális integráció volt (egy újonnan létrehozott ún. Európai Intézet irányítása alatt), amelynek révén ellenőrizhetővé válik a nehézipar, s így a háborúhoz nélkülözhetetlen fegyvergyártás is.
Ebben látta Schuman a garanciát arra nézve, hogy többé nem fenyegeti – és nem taszítja harmadik világháborúba – egy agresszor állam újra egész Európát és a világot.
Schuman terve nyomán, a francia-német együttműködésre alapozva hozta létre 1951-ben az Európai Szén- és Acélközösséget ( Montánuniót) az „alapító hatok”-nak is nevezett Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország.
1957-ben a hat állam újabb területekre terjesztette ki együttműködését, s ennek nyomán jött létre az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) és az Európai Gazdasági Közösség (EGK), s ezzel az európai integráció alapját képező három közösség magalakult.
1985-ben a milánói EU-csúcson május 9-ét az Európai Unió politikai egységét szimbolizáló jelképek sorába emelték.
A Magyar Köztársaság 2004. május 1-jén az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. Minden ország, amely demokratikus úton dönt az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról, elfogadja annak alapvető, a békét és a szolidaritást hirdető értékeit. Ezek az értékek szabnak irányt a gazdasági és társadalmi fejlődésnek, mely a környezetvédelemre és a régiókra vonatkozó kérdéseket is szem előtt tartva, a polgárok számára megfelelő életminőséget biztosít.
A Győzelem- és Európa-napját a XV. kerületben is évek óta megünnepeljük. Négy helyszínen: itt, a Kopjafánál, az Európa-fánál Rákospalotán és Újpalotán, valamint a Rákospalotai temetőben a Szovjet hősi emlékműnél és az Ismeretlen katona sírjánál tisztelgünk a hősök és áldozatok emléke előtt, valamint éltetjük a több, mint 50 éve közös útra lépett európai államközösséget.
A rendezvények helyszíne május 9-én, vasárnap egy újabbal bővül. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009-ben úgy döntött, hogy emlékművet állít a II. világháború XV. kerületi áldozatainak emlékére. A Rieger Tibor szobrászművész által tervezett, „Memento 1941-45.” emlékmű felavatási ünnepsége a hétvégén lesz.
Ünnepi gondolataimat Babits Mihály soraival zárom: „egy lélek, egy ország végtül-végig magát tépő hazám: Európa!”- mondta Németh Angéla, majd koszorúzásra került sor.
A program ezután a szintén a Karácsony Benő parkban található EU-fánál folytatódott, ahol a Czabán Samu Általános Iskola és Óvoda ovisainak műsora után emlékszalagok kerültek a fára.
Rövid szünetet követően a megemlékezők átsétáltak a Rákospalotai temetőbe a Szovjet hősi emlékműhöz, ahol a Hubay Jenő Ifjúsági Fúvószenekar zenéjét követően Tajti Réka, az OMIS osztály munkatársának narrációja során elhangzott, hogy évről évre megemlékezünk itt a temetőben azokról a szovjet katonákról és ismeretlen hősökről, kik az életüket áldozták a fasizmus elleni harcban.
A helyszínen Vologyimir Lobajl alezredes, katonai attasé Ukrajna magyarországi nagykövetségének képviseletében, míg Roman Rusu II. titkár, a Moldovai Köztársaság Budapesti Nagykövetségének nevében helyezte el a megemlékezés koszorúját, majd a kerületi önkormányzat és polgármesteri hivatal, a kerületi GYIÖK, az MSZP, az MKP és az MSZMP képviselői helyezték el koszorúikat. A megemlékezés ezt követően ezen a helyszínen szintén koszorúk elhelyezésével ért véget az Ismeretlen katona sírjánál.
A program zárásaként Újpalota Fő terén a Hartyán Nevelési-Oktatási Központ Óvoda, Általános Iskola német nemzetiségi osztálya tartott egy rövid előadást, illetve versek hangzottak el. A megemlékezés az EU-fára kötött szalagok elhelyezésével ért véget.