Menu

Testületi ülés után I.

2010.01.29.

Az önkormányzat képviselő-testülete legutóbb e hét szerdán tartotta ülését, majd a korábbi hagyományoknak megfelelően másnap a kerület vezetése sajtótájékoztató keretében adott tájékoztatást a legfontosabb döntésekről.

Először Gyurcsánszky János alpolgármester a kerület hosszútávú fejlesztésével kapcsolatos koncepcióról szólt, melyről a képviselők még 2008-ban döntöttek.
-Az elkészült anyag a kerületfejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. Az anyag előkészítése során több szakmai egyeztetést tartottunk, a civil és a vállalkozói szféra részére fórumot tartottunk, pártközi egyeztetés is történt. A lakosság véleményét kérdőíves formában kértük ki. A munka kapcsán létrehozott Szakértői Kabinet is több munkaszakaszban ülésezett. A koncepciót előkészítő vizsgálati munkarészben történt a kerületfejlesztésre ható külső és belső tényezők feltárása, ezt követően az adottságok és ún. építőkövek függvényében az akadályozó tényezők feltárása, illetve a stratégiában kitűzött célok, az eddigi prioritások megjelölése volt.
Erre alapozva egy szakértői diagnózis készült, amelyben a kerület jövőképe és a jövőkép elérését célzó lehetséges forgatókönyvi változatok kerültek kidolgozásra, egyrészt a kerületben folytatott kommunikációs folyamatok eredményeként megfogalmazott lakossági, helyi igények, a kerület adottságainak, valamint a már meglévő stratégiák figyelembevételével.
A Szakértői Diagnózis célja az értékválasztáson túl, hogy a kerületi jövőkép és a forgatókönyvek széles körben kerüljenek megismerésre, mert ennek eredményeként érhető el, hogy a kidolgozásra kerülő fejlesztési koncepció Intézkedési Terve minél nagyobb társadalmi konszenzuson alapuljon.
A megfogalmazott jövőkép a következő:
A XV. kerület legyen a Főváros északkeleti pólusa, amely biztosítja a gazdaság szerepének növekedését, a magas színvonalú kerületi közszolgáltatásokat és kulturális-, szabadidős szolgáltatásokat is, amelyek intézményrendszerének vonzáskörzete kiterjed a Főváros egész területére, sőt az agglomeráció északi szektorára is. A dinamikusan fejlődő gazdaság kihasználja a kerület „kapu pozícióját” és az autópályák adta lehetőségeket, amelyek alapot jelentenek a belső komfort megteremtéséhez. Budapest XV. kerülete így olyan kerületté tud válni, ahol nem csak jó, hanem egyre jobb élni. Mindeközben a kerületrészek karakterüket és identitásukat megőrzik, amely által a differenciált lakókörnyezet megmarad és, ahol minden korosztály és társadalmi réteg megtalálja a neki megfelelő környezetet (kertváros, kisváros, nagyváros).
A várospolitikai értékválasztás során a Képviselő-testület a jövőkép eléréséhez a koncepció végleges formában úgy kerüljön kidolgozásra, hogy ötvözi konszolidációs és a dinamikus forgatókönyv bizonyos elemeit.
Ezáltal az Önkormányzat nem csupán beavatkozik a gazdaság fejlődésébe, hanem esetenként, mint kezdeményező és irányító jelenik meg.
Fő stratégiai cél a gazdaságfejlesztés, a kisvárosias karakter térszerkezet átalakításával történő erősítése mellett, valamint az identitásépítést.
Elsődleges feladatok a városmarketing, a projekt portfolió a kiajánlás támogatására, a lehetőségeket magába rejtő területek fejlesztése, kiajánlása, beruházások segítése, Kerületi Identitásprogram a helyi lakosok elköteleződésének javítására, a kerületi intézményhálózat regionális szerepvállalásának erősítése és a meglévő előnyős területek kiajánlása.
A fentiek értelmében kidolgozott intézkedési javaslat a feltárt problémák mentén javaslatokat tesz intézkedésekre, programokra, illetve felsorolja a probléma megoldásához szükséges eszközöket.
A Stratégiai célhoz tartozó alapelemek és az ahhoz rendelt eszközök megvalósíthatósághoz programok kerültek kidolgozásra, amiben megjelennek az időbeli ütemezések, azaz a javasolt kezdési időpont, várható időtartam, és a szervezeti igények a Programkoordinátor, bevonható partnerek, konzultáns megjelölésével.
Megfogalmazásra kerültek továbbá az egyes programok célján, rövid leírásán túl alprogramként a végrehajtás tervezett elemei, végül a várható eredmény.
A kidolgozott eszközök jellemzően a „Budapest északkeleti pólus kiépítése” stratégiai célt szolgálják. Az egyes programok természetesen mindkét stratégiai célt szolgálhatják, átfedések lehetnek, ugyanakkor a „Kisvárosi karakter” célkitűzés megvalósíthatósága elsődlegesen településrendezési eszközökkel biztosítható.
Az anyaggal kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkárság a szakmai véleményezés során pozitívan foglalt állást.
Az alpolgármester beszélt a testületi ülésen nagy vitát kiváltó Integrált Városfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról.
-Az önkormányzat a 2007-2013-as időszak pályázati rendszeréhez igazodóan 2008-ban elkészíttette Budapest XV. kerületi Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. Az elfogadással egy időben úgy döntött, hogy évente áttekinti a dokumentumot.
Az IVS mostani felülvizsgálatának és aktualizálásának több oka volt:
A kerületfejlesztési folyamatok időben folyamatosan változó rendszert alkotnak, a célok és elsősorban a fejlesztési elképzelések változnak, ezen változásokat időről-időre át kell vezetni az IVS-ben, illetve a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Területfejlesztésért és Építésügyért felelős Szakállamtitkársága az eltelt időszakban új Városfejlesztési kézikönyvet jelentetett meg 2009. január végén, s ezért a városrehabilitációs pályázati kiírások ezen új módszertan szerinti IVS kidolgozását igényelik. A kerület Önkormányzata új akcióterületeket jelölt ki, illetve fogadott el, amelyek megjelenítése az IVS-ben elengedhetetlen a pályázati lehetőségek kihasználása érdekében.
A Képviselő-testület megterveztette a hosszú távú Kerületfejlesztési Koncepcióját. Az IVS a Városfejlesztési Kézikönyv Városok számára, második, javított kiadás (2009. január 28.) alapján került felülvizsgálatra és fenti szempontokra figyelemmel elkészült az aktualizált változat. Az átdolgozás az adatfrissítésen túl a dokumentum átstrukturálását és új fejezetek megírását is jelentette.
Az IVS felülvizsgálata során a következő módosításokra került sor:
Az új IVS a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért felelős Szakállamtitkársága által 2009. január 28-án megjelent új Városfejlesztési kézikönyvének útmutatója alapján átszerkesztésre, illetve az új kötelező fejezetek tekintetében kiegészítésre került, mivel az új pályázati kiírások ezen szerkezetben követelik meg az IVS-t (Bár az első IVS készítésekor is ismert volt már ez az útmutató, akkor még nem volt érvényes, így a 2007. októberi útmutató alapján kellett elkészíteni az IVS-t);
A Polgármesteri Hivatal érintett osztályaitól, illetve a KSH-tól megkért adatok, információk és észrevételek alapján a helyzetfeltáró munkarészek aktualizálásra kerültek. (érintett osztályok). Az új adatok és észrevételek alapján átdolgozásra és kiegészítésre került az elemző munkarész. Az IVS célrendszere az új módszertani követelményeknek megfelelően került átdolgozásra. Aktualizálásra kerületek az IVS-ben megjelenő fejlesztési elképzelések. Ehhez kapcsolódóan személyes egyeztetésekre került sor a kerületi Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal vezetőivel, képviselőivel. A partnerség keretében ezen elképzelések nyilvánosságának megteremtésére is sor kerül. A Városfejlesztési Társasággal kapcsolatos változások átvezetésre kerültek.Új fejezetek jelentek meg (K+F, Információs társadalom, Kultúra szerepe, Társadalmi önszerveződések, civil szféra aktivitása, Környezetszennyezés és zajterhelés, Sport és szabadidő, továbbá a Korábbi időszak fejlesztései fejezetek). Új fejezetként, de külön dokumentumban jelenik meg a Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése, mivel a Városfejlesztési Kézikönyv átdolgozott második kiadása az Antiszegregációs terv IVS-be való bedolgozását írja elő. A KSH adatszolgáltatása értelmében a kerületben ugyan nincs olyan terület, ami a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek, az antiszegregációs tervet ennek ellenére el kellett készíttetni.
Az alpolgármester a két napirendi ponttal kapcsolatban néhány konkrétumról is beszámolt.
-2009-ben 500 millió forintos uniós támogatást nyertünk egy újpalotai komplex rehabilitációs projektre. Ez a pénz azonban (az önkormányzat 100 millió forintos önrészével kiegészülve összesen 600 millió Ft-ról van szó) csak az első lépcsőfoka a városrehabilitációs tervnek. A második és harmadik lépcsőfokokban ugyanis egyaránt 1 milliárd Ft értékben szeretnénk fejleszteni a területet. Emellett nagy hangsúlyt helyezünk a lakásépítésekre. Erre három területet jelöltünk ki, ahol várhatóan 5 ezer ingatlan építésére nyílik majd lehetőség. Ezzel ismét nőhet majd a kerület lélekszáma, ráadásul a lakosság összetétele is jelentős mértékben fiatalodhat. A lakásépítések a vállalkozói tőke és magántőke bevonásával történnek majd.