Menu

Jubileumi programok- színház, faültetés, kiállítás
(képes beszámoló a cikk végén)

2009.11.07.

Egy igazi születésnapot lehet például színházi előadással is ünnepelni. A Pestújhelyi Közösségi Házban pedig mindez meg is valósult, amikor a Bubik István Színház művészei telt ház előtt adták elő Robert Thomas 8 nő című darabját október 30-án, melyet Bendzsák István rendezett.

A darab egy igazi Agatha Christie-szerű mű, ám nyolc nő életéről szól, akik közül mindenkinek lett volna oka a gyilkosságra.
Másnap, az ünnepségsorozat részeként a Pestújhelyi tér sarkán gömbjuhart ültettek a Pátria Egyesület tagjai és az önkormányzat képviselői. Báder György, az egyesület nevében elmondta, hogy reméli, a kis fa 100 évig él majd és hirdeti Pestújhely életképességét. A facsemete elültetésében minden résztvevő egy-egy lapát föld elszórásával segítetett, így Király Csaba, Gyurcsánszky János alpolgármesterek, Tóth Imre és Hetyei László képviselők, Lindner Gusztáv, az OMIS osztály vezetője, Tóth Lajos, a Csokonai Művelődési Központ igazgatója is segédkezett. Végül a csemetéhez emléktáblát helyeztek el, majd az önkormányzat és a Pestújhelyi Pátria Egyesület szalagja is felkerült a kis fára. Az ültetést a Hubay Jenő Zeneiskola növendékei Illyés Zsuzsa tanárnő vezetésével fuvolamuzsikával tették emlékezetessé.
A faültetést követően a Rákospalotai Múzeumban megnyitották a pestújhelyi életet bemutató állandó kiállítást. A zeneiskola növendékei műsorával kezdődött a köszöntések sora. Ezt követően Mojzes Ildikó, a gyűjtemény vezetője elmondta, hogy a centenárium alkalmából nyílik a tárlat. Az első nagyobb kiállítást még a ’90-es években nyitották meg, akkor főleg kölcsönanyagokból mutatták be Pestújhely történetét. A 100. születésnap alkalmából újabb anyagokkal bővült a tárlat és nagyobb alapterületen mutatják be a közigazgatással, a kultúrával, a mindennapokkal összefüggő dokumentumokat, tárgyakat.
Ezt követően Páljános András, a Pátria Egyesület elnöke vette át a szót, aki köszöntötte, a megnyitóra érkezőket. Elmondta, hogy az egyesület 8 éve alakult és a megnyitó előtt elültetett csemete az első fája annak a 100 fából álló fasornak, amit a későbbiekben ültetni fognak. Beszédében szólt arról is, hogy a múzeumban fontos kordokumentumokat állítottak ki a szervezők, hiszen itt található többek között a Széchenyi-telep alapító határozata is.
Páljános András szavait követően Holló Szilvia nyitotta meg a Rákospalotai Múzeumban azt a kiállítást, amely a hajdani pestújhelyi civil életet mutatja be tablókon, használati eszközök segítségével. A művészettörténész korábbi dokumentumok alapján göngyölítette fel a 100 éves településrész történetét.
-Hogyan jön létre egy közösség? Formális szervezetekkel és természetesen informális csatornákon keresztül- mondta Holló Szilvia, majd arról mesélt, hogy természetesen az egyesületek hol máshol alakultak volna meg, mint a kocsmákban, amelyek akkoriban tisztes vendéglátóhelyek voltak. Egy újfajta életstílus alakult itt ki. Ezekben a vendéglőkben pedig ettek, ittak, politizálgattak, üzletet kötöttek, beszélgettek, illetve kötelező tartozéka volt ezeknek a helyeknek a biliárd, a sakk, a kártya, a dominó.
Pestújhelyen pedig ilyen kezdeményezés folytán jött létre a kaszinó is Bezsilla Nándor és barátainak kezdeményezésére. Egy ún. civil fórumnak tekintették ezt a kaszinót, újságot is szerveztek. A hölgyek számára pedig ott voltak pl. a táncestélyek. Felépült a Casino egy igazán szép épületben. Ezzel párhuzamosan létrejött egy Társaskör, akik szinte ugyanazokat a célokat tűzték maguk elé. Ők már sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek azonban a jótékony célú összejövetelekre, illetve a képzőművészetet is pártoltak.
Sajnos, ezeknek a Társasköröknek lassan leáldozott és asztaltársaságok vették át a szerepet. Így pl. volt: Kifli, Liliom, Jóbarátok, Víg barátok, Széchenyi asztaltársaság is.
A Pestújhelyi Iparosok és Kereskedők Egyesülete 1910-ben indult meg, és tagtoborzást tartottak egy nagy estéllyel. A mulatozásra azonban épp azok nem mentek, akiknek kellett, mert – amint elmondták- nekik erre nincs idejük. Egy idő után az egyesület iránti érdeklődés elcsitult, míg nem megalakult a Pestújhelyi Általános Ipartestület, akik székházat építettek. Ez nem volt egyszerű, ám amint felépült a ház, rögtön italmérésre kértek engedélyt. Mindez nem volt véletlen, hiszen így volt arra lehetőség, hogy beszélgessenek a problémáikról, felvetéseikről egy-egy pohár ital mellett, és így alakuljon meg az iparosok közössége. Többféle tevékenységet végeztek: bérbe adták a helyiségeket, tanfolyamokat szerveztek. Utóbbiak között számos programra nem volt igazán érdeklődő. Emellett jótékonysági előadásokat rendeztek, melyeket műkedvelő társaságok szerveztek.
A művészettörténész mesélt arról, hogy számos egyesület, műkedvelő társaság jött létre, amely a II. világháború után sajnos, megszűnt. Hivatalosan 1948-ban ért véget az egyesületek története. Ezek után nem volt nagy lehetőség, hogy egyesületek jöjjenek létre.
-Épp ezért fontos, ha manapság működnek olyan egyesületek itt Pestújhelyen, amelyek tenni szeretnének a köz érdekében valamit- mondta zárásként Holló Szilvia, és e szavakkal nyitotta meg a kiállítást.

Kapcsolódó cikkek:

Kapcsolódó linkek:

Kapcsolódó anyagok:

Képes beszámoló