Centenáriumi ünnepek- díszülés
(képes beszámoló a cikk végén)

A programsorozat egy emléküléssel vette kezdetét, melyen a városvezetés és a lakosság mellett az önkormányzati képviselők, a pártok, az egyházak tisztségviselői, az intézményvezetők, a civil és sport szervezetek vezetői, és az egyesületek képviselői is részt vettek.
A Himnuszt Hiba Antal, a Hubay Jenő Zeneiskola növendékének vezetése mellet énekelték el a Pestújhelyi Közösségi Ház színháztermében tartózkodók, majd Hajdu László polgármester mondott ünnepi köszöntőt. Beszélt arról, hogy Pestújhely parcellázása majdnem 10 évig tartott. Az ünnepségen azokra az elődökre is emlékezett, akik telektulajdont szereztek és a Széchenyi-telepen akartak letelepedni, majd szólt arról Pestújhelyen él az egyetlen asszony, aki 102 éves és végigélte Pestújhely község történelmét, ám jelenleg nem tud itt lenni. A városrész 41 évig, 1950-ig maradt önálló, majd ezután csatolták Budapesthez és végül Rákospalotával közösen megalakították a XV. kerületet, majd később a városrészben felépítették Újpalotát is.
-Az ünnepség tisztelgés az elődök és a pestújhelyi értékek előtt. Az utódok, a mai képviselők döntéseikkel segítették a városrész fejlesztését, munkájuk nyomán kiépítették a szilárdburkolatú utakat és a szennyvíz elvezetését is- hangzott el többek között, majd a polgármester szavait követően Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét Várhegyi András mondta el.
A szavalat után Dr. Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) és az Illyés Közalapítvány elnöke, az MTA Határon Túli Magyar Tudományosság Elnöki Bizottság tagja, az irodalomtudomány doktora mondta el ünnepi gondolatait. Örömének és köszönetének adott hangot, hogy Radnóti verse után kaphatott szót, ugyanis hite szerint a hazaszeretet nagyon fontos minden ember életében. A hazaszeretet, a ragaszkodás a tájhoz, ahol élünk, ragaszkodás a tárgyiasan megragadható világhoz és az emlékekhez. Elmondta, hogy nagyapja, Bezsilla Nándor kezdeményezte a terület parcellázását, ezzel megnyitotta a lehetőséget Pestújhely létrejötte előtt. A professzor mesélt gyerekkoráról, diák és egyetemista éveiről, az ’56-os forradalomban betöltött szerepéről, emlékeiről, amelyek szorosan kötődnek a városrészhez. A település története tipikus közép-európai történet volt, bár Szűcs István érdemeként sokkal több iskola épült itt, mint bármelyik más fővárosi településen. Majd az ’50-es években megrekedt a település fejlődése, ebben az időben vesztette el szuverenitását. Beszédében megemlékezett a rendszerváltozás jelentős alakjáról, a Pestújhelyen született Antall József néhai miniszterelnökről, majd Tamási Áron író gondolataival fejezte be köszöntőjét: „…az a dolgunk, hogy valahol otthon legyünk a világban”.
Az ünnepi ülésen Bezsilla Bori néni is szót kért, aki elmondta, hogy édesapja Bezsilla László kiváló lepkegyűjtő volt, és aki lakásában rendezett be kisebb múzeumot a gyűjteményéből. Az ünnepség alkalmából ajándékot adott át a Pestújhelyi Közösségi Ház vezetőjének Pintér Zsuzsánnának, és a Pestújhelyi Pátria Egyesület képviselőjének, Báder Györgynek.
-A kerület idén két évfordulót is ünnepel: Pestújhely önállósodásának centenáriumin és Újpalota alapításának negyvenedik születésnapját.
Tavaly pedig Rákospalota város volt 85 éves. Akkor hagyományteremtő szándékkal rendeztük meg a kétnapos Városünnepet, ahol díszokleveleket, elismeréseket adott át a kerület vezetése tíz kerületi kiválóságnak, valamint a 18. évüket betöltött kerületi polgároknak.
Ezt a hagyományt folytattuk júniusban: a második Városünnep Újpalotát köszöntötte. A kerület – szerintünk – különleges kerület, mert három városrész, falu, vidék, lakótelep összekapcsolódása, mára már természetes egysége.
Most is szeretnénk elismerésben részesíteni a legaktívabb civil szerveződést, a kulturális, a sport és a közélet legjobbjait- hangzott el. A díjazottak Czeglédi Gábor grafikusművész alkotásait vehették át.
Az évforduló alkalmából elismerésben részesítették a Pestújhelyi Pátria Közhasznú Egyesületet. A díjat Páljános András elnök vette át.
A Pestújhelyi Pátria Közhasznú Egyesület 2001. február 20-án alakult meg. Ma az egyesületnek 180 tagja van. Az egyesület alapszabályban meghatározott céljai:
Szervezeti keretet adni a pestújhelyi lokálpatrióták közhasznú tevékenységéhez.
Civil fórumot biztosítani a pestújhelyi közösséget érintő kérdések megvitatásához. Pestújhely és a pestújhelyi polgárok érdekeinek közvetítése.
Kulturális tevékenység és a kulturális örökség megóvása.
A helyi sportélet gazdagítása, hagyományainak felelevenítése.
A közrend és közlekedésbiztonság védelme érdekében együttműködés a rendőrséggel, a körzeti megbízott rendőrök munkájának segítése, polgárőrség szervezése.
Környezetvédelem.
Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.
2001-től évente 6 alkalommal jelenik meg az egyesület hírlevele, a Pestújhelyi Disputa, mely a centenárium évében kiegészült a havonta megjelenő Pestújhely 100 éves kiadvánnyal.
Az egyesület a centenárium évében farsangi felvonulást szervezett. Március 15-én huszárok és tüzérek felvonulásával „toborzót” tartott és ünnepi műsort adott. Ebben az esztendőben kezdte meg működését az épített környezet védelme érdekében a városszépítő csoport. Egyik legnagyobb eredmény a Sóskút helyreállítása és környezetének rendbetétele.
Az egyesület mára a kerület egyik legmeghatározóbb civil közösséggé nőtte ki magát. Kiemelkedően jó az együttműködésük a Pestújhelyi Közösségi Házzal, a Pestújhelyi Nevelési-Oktatási Központtal és a Rákospalotai Múzeummal is.
A gálaműsor folytatásaként Fekete Éva, Burgermeister Ágnes, Molnár Sándor és Vági László, a Rákospalotai Szilas Néptáncegyüttes táncosainak előadásában kalotaszegi táncokat láthattak a megjelentek.
Ezt követően újabb elismeréseket adott át Hajdu László polgármester Nikovits Attilánénak és Pál Nándornak.
Nikovits Attiláné Fazekas Rózsa 1968 óta volt a XV. kerület pedagógusa. Pályafutását a Kisegítő iskolában kezdte osztálytanítóként. 1983 február elsejétől a kerületi Tanács Művelődési, Egészségügyi és Oktatási Osztályának személyzeti főelőadójaként tevékenykedett. Az ez idő alatt szerzett széleskörű szakmai, vezetői ismereteit később kamatoztatta. Az 1984/85-ös tanévre kérte visszahelyezését előző munkahelyére, ahol osztálytanítói, majd logopédusi beosztást kapott. 1985-ben a Pedagógusok Szakszervezete XV. kerületi alapszervezetének titkárává választották, mely funkciókat társadalmi munkában látta el.
1986/87-ben vezetőképzőt végzett. 1987 júliusában igazgatói kinevezést kapott a Száraznád utcai Általános Iskolában, mely tisztséget 1997-ig, nyugdíjazásáig viselte. Kinevezésével egy időben elindította az intézményben a hátrányos helyzetű fogyatékos gyermekek és fiatalok szakképzését. Az iskolát új szakmák felkutatásával, tanműhelyek beindításával egyre ismertebbé tette. Az elképzelések megvalósításához munkatársaival alapítványt hozott létre. Munkatársai tisztelték tudásáért, emberségéért, türelméért. Munkája az élethivatásává vált, egész lénye alkalmassá tette arra, hogy biztonságot nyújtson gyermek, szülőnek, kollégának egyaránt.
1995 óta az országos szakértői névjegyzék tagja, szakterülete a gyógypedagógia és a tanügyigazgatás. Születése óta pestújhelyi lakos.
Elismerését távollétében fia vette át.

Pál Nándor Pestújhely megalapításában résztvevő Kolb és Oszvald család egyenes ágú leszármazottjaként 1961-ben született Pestújhelyen, a szülői házban, ahol ma is él.
Iskolai tanulmányait a mai Pestújhelyi Közösségi Házban, a volt Doktor Sándor utcai Általános Iskolában végezte, majd Dózsa Gimnázium után az Ihász Közlekedésgépészeti Technikumban végeztet. A főváros számos nagy múltú és elismert szervizében szerzett szakmai gyakorlatot.
Szakmai előmenetelét,- mint sokan mások-, egyszemélyes kis melléképületi műhelyben kezdte. 1999-ben Pestújhelyen, az Árvavár utcában megépítette szervizét és néhány barátjával számolatlan órákat töltött intenzív munkájával, olyan szolgáltatást biztosítva a pestújhelyi lakosságnak, minek eredménye, hogy 2008. évtől Állami Műszaki Vizsgáztató Szervizzé lépett elő a „Pál Autóház” Kft.
Édesanyja, Éva néni igazi lokálpatrióta volt. A Czabán iskolában tanított, de a pestújhelyiek éppen úgy ismerték a kerületrész és
az itt lakók iránt szeretetét, tiszteletét.
Fia örökölte a család és az édesanyja kötődését Pestújhelyhez. A Pestújhelyi Pátria Egyesület tagjakén anyagilag támogatja az egyesület működését. Rendszeresen támogatja az újjászületett Pestújhelyi Sport Clubot. 2009-ben saját költségén felújította a Pestújhelyi Körzeti Megbízotti Irodát. A kerekes kút restaurálásához is jelentős összeggel járult hozzá. Mindezt a lehető legszerényebb, legcsendesebb módon teszi.

Az elismerések átadását követően a Pestújhelyi Nevelési-Oktatási Központ diákjai előadásában pestújhelyi jeleneteket láthattak a nézők.
A műsor után újabb elismeréseket adományoztak. Díjat kapott Nagy Előd, Kapuszta Csaba.
Nagy Előd 1942-ben született Budapesten. 1967-ben végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát. Mesterei: Kmetty János, Eigel István, Szentiványi Lajos, Barcsay Jenő és Szabó Iván voltak.
Tanulmányúton járt Európa legtöbb országában, Törökországban, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában.
Tagja a Művészeti Alapnak, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége festő szakosztályának, a Magyar Képzőművészek Szövetsége éremszakosztályának, 2000-től a Magyar Festők Társaságának, 2002-től a Mednyánszky Társaságnak.
1972 Derkovits-ösztöndíjat kapott, SZOT ösztöndíjas, 1984-ben a Művelődési Minisztérium nívódíjával ismerték el munkásságát. 1997-ben a főváros Budapestért díjban részesítette, 2002-ben Pro Palota díjas, 2004-ben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület „A közjó szolgálatában” díjat adományozta neki.
Alapító tagja a Nyíregyháza-Sóstói, a Salgótarjáni és a Mezőtúri Nemzetközi Művésztelepeknek, a Természetbarát Képzőművészek Telepnek és a Kárpát-medencei Magyar Festők Telepének. Alapító tagja a Kárpátaljai Hollósy Simon Nemzetközi Képzőművészeti Tábornak, 2008 óta pedig a XV. kerületi felnőtt Művészeti Telep alapító-vezetője, melynek az önkormányzat bernecebaráti üdülője, az egykori Szokoly-kúria adott otthont.
Eddig 79 önálló kiállítása volt. Svájcban és Moldáviában is több alkalommal állított ki. Az országos kiállítások rendszeres résztvevője.
Alkotásait többek között a Magyar Nemzeti Galériában, Budapesti Történeti Múzeumban, az Oktatási és Kulturális Minisztériumban, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnél, Zürcher Kantonalbankban, a Pannonhalmi Bencés Apátságban, Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzik. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzata dísztermében Deák Ferencről készült festményét láthatjuk.
Nős, négy felnőtt gyermeke van.
Nagy Előd a XV. kerület kulturális életének egyik legmeghatározóbb tagja, aktív lokálpatrióta.
Az elismerést távollétében unokája, Bagi Lilla vette át.

Kapuszta Csaba 1956.június 30-án született, azóta pestújhelyi.
Büszkén vallja magát pestújhelyi sportembernek. A sport tanította meg kitartóan küzdeni, vagy épp emelt fővel veszíteni, tisztességgel helytállni
az életben.
Pestújhelyen, az államosított Pestújhelyi Sport Club pályáján töltötte el gyermekkora legjavát. A délutáni focizgatásból igazolt játékos lett, a Budapest Honvéd Sport Egyesület ifjúsági kapusaként hagyta abba a hivatásszerű labdarúgást. A kispályás futball keretein belül beutazta Európát.
A kilencvenes évek elején kapusedző volt az Újpesti Torna Egylet ifjúsági csapatánál. Két későbbi NB I-es kapus került ki a kezei közül:Bardi Gábor és Szentpéteri Viktor.
Ez időszakban már szervezett játszótéri asztaliteniszezéseket, majd a „Tesi” pályára futballmeccseket.
Vendéglősként igyekezett a sportközösség felé irányítani a pestújhelyieket. A pestújhelyi amatőr sakkélet lelkes tagja és szervezője.
A helyi sportéletnek 2004-ben nyílt alkalma szervezeti keretet biztosítani, a Pestújhelyi Sport Club megalakításával. Ezzel új távlatok nyíltak a helyi amatőr sportolás tekintetében. Az asztalitenisz szakosztályuk legjobbjai évről évre magasabb és magasabb színvonalú bajnokságokban diadalmaskodtak, míg idén az NB I élmezőnyében vannak.
Sakkéletben, mint lelkes résztvevő van jelen, a REAC játékosaként. A PöSöC darts szakosztálya kettő extraligás csapattal, Magyar Válogatott játékosokkal, Európa bajnokokkal EB csapat ezüstéremmel és világbajnoki helyezettekkel büszkélkedhet. Thay Won Do – Önvédelmi és Harcművészeti Szakosztályuk Shaolin Kung Fu Világkupa győztest, nemzetközi kempo versenyek győzteseit és Thai Box Magyar Bajnokokat tudhat maguk közt. Ma a Pestújhelyi Sport Club legnagyobb kihívást jelentő feladata a „szárnyaikat bontogató” fiatalok hiteles támasza lenni, a sportperifériára szorultakat sportközösségbe integrálni.
Heti 48 órában, öt helyszínen tartanak sportfoglalkozásokat.
Reneszánszát éli az a 20. század elején, Pestújhelyen honos értékrend, melyet a PöSöC alapítói hagytak örökül. Kiállva az idő próbáját hangoznak
fel egyre gyakrabban az olyan szavak, mint az esélyegyenlőség, a szolidaritás, az anti-diszkrimináció. Ezt a szellemiséget öregbítik ma tovább.
A díszülés a Szózat eléneklésével ért véget. A közös koccintáson pedig dr. Pomogáts Béla mondott pohárköszöntőt.

Kapcsolódó cikkek:

Kapcsolódó linkek:

Kapcsolódó anyagok:

Képes beszámoló

(A képekre kattintva letöltheti a fotót:-)