Nyugodjék békében!

Nincs egy éve, hogy az Önkormányzati Minisztériumban a Kőz Szolgálatáért Érdemjel kitüntetés bronz fokozatát vehette át, alig egy éve, hogy honlapunkon publikálta a 100 évvel korábban történt eseményekről szóló írását, s most a temetésére készülünk.
De milyen életutat is járt be?
Naszádi Lajos István 1930. augusztus 15-én született Rákospalotán gazdálkodó-iparos család tagjaként. Itt élt feleségével és gyermeke családjával. A kerülethez való kötődése az itt végzett iskolák, sport tevékenységek, majd munkája során még tovább mélyült. Az 1970-es évek elején részt vett az Újpalotai lakótelep építésében, mint építésvezető a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat munkatársaként. Ebben az időszakban több építőipari szakmai tárgyú tankönyv írásában is közreműködött. Palota közéletébe az 1980-as évek közepén kapcsolódott be, amikor a Volán SC Baráti Kör elnökévé választották, majd a REAC vezetőségi tagjaként segítette a kerület labdarúgó sportját. 1990-ben a rendszerváltozást követően a Független Kisgazda és Polgári Párt tagjaként, majd elnökeként részt vett először bizottsági tagként az önkormányzat Művelődési, Oktatási és Sport Bizottság, valamint a Műszaki Bizottság munkájában, később, mint megválasztott területi képviselő a Szociálpolitika Bizottság és a Városrendezési és Műszaki Bizottság és a képviselő-testület tagjaként szolgálta a köz és a kerület érdekeit. 1990 végén az önkormányzat képviselő-testülete delegálta a kerületi Földrendező Bizottságba, amelynek öt irodáját vezette. 1991-ben kezdeményezésére szerveződött meg a Palotai Horgászok Egyesülete, amely napjainkig számos sporthorgász kedvenc tartózkodási helye. Hosszú időn keresztül az egyesület tiszteletbeli elnöke volt. 1992-ben az Önkormányzat delegáltjaként képviselte a kerületet a Kossuth Szövetségben, amelynek később Országos Választmányi Tagja és Budapesti titkára lett. Ennek keretén belül megszervezte az Országos Kossuth-tábort, amelynek célja a ’48-as emlékek ápolása, a hagyományőrzés és a rákospalotai emlékek felkutatása volt. A táborban 150 fiatal vett részt az egész ország területéről. Lokálpatriótaként folyamatosan kutatta Palota történetét a levéltári dokumentumok alapján, melyeket kismonográfiába foglalt a honfoglalástól 1945-ig.
Élete utolsó időszakában a kerületben felállítandó II. világháborús emlékmű kapcsán létrehozott munkacsoport tagjaként tevékenykedett.
Nyugodjék békében!