Testületi ülés után II.

– A társadalmi esélyegyenlőségi program részét képező akadálymentes környezet kiépítése, a társas és szövetkezeti, valamint az önkormányzati vagyont képező ingatlanok vonatkozásában fontos feladat. A 1/2009.(V.11.) számú Polgármester és a Jegyző együttes utasítása lehetővé teszi a lakosságnak nyújtott szolgáltatás bővítését. Az úgynevezett úszótelken álló, túlnyomó részben iparosított technológiával épült társasházak esetében is egyre többször merül fel az akadálymentes megközelíthetőség igénye. Az épületek akadálymentes megközelítése érdekében telepített lejtők és emelők szabályos és célszerű kialakítása sok esetben csak a közterület tartós igénybe vételével valósítható meg. A közterületek használatáról és rendjéről szóló rendelet kiterjesztése a tömb és panel társasházak akadálymentes közlekedését biztosítja térítésmentesen. A Polgármesteri Hivatal típusterveket készíttet és ajánl a társasházak részére. Ezen kívül előkészíti a 2009-es költségvetés II. sz. módosításánál az ez évi indokolt forrás biztosításának kezdeményezését, majd a 2010. évi koncepciónál 2010-re feldolgozza az akadálymentesítésre fordítható pályázati forrás terjedelméhez szükséges felmérést.
Az alpolgármester szólt arról is, hogy az Integrációs Városfejlesztési Stratégia megvalósításának szerves része a közintézmények és a panel-tömb lakások akadálymentesítésének fokozatos végrehajtása. A lakosság részére az információ átadása érdekében Tájékoztató-pont létrehozása szükséges, illetve a helyi média bevonásával a lakosság széles körű és folyamatos tájékoztatása is megvalósul.
Az alpolgármester szólt a Késmárk utca -Távvezetékek melletti -Véderdő övezet- 91115 hrsz-ú közterületi út -91133 hrsz-ú közterületi út Kerületi Szabályozási Tervéről.
-A szabályozási terv a tényleges területhasználatot figyelembe véve az önkormányzat és a gazdasági szervezetek tulajdonát vizsgálva egy olyan javaslatot tesz, amely a gazdasági területet feltárja. A határoló Késmárk utca szabályozási szélességét kismértékben módosítja, hogy az utca kiépítése a parkolókkal lehetővé váljon. A Késmárk utca környéki gazdasági terület városszövetben elfoglalt helye távlatban sem változik. Azok a területi adottságok, amelyek kialakulását eredményezték (Újpalotai lakótelep, körvasút kapcsolat) a jövőben is fenn állnak. A Késmárk utca a távlatra is megfelelő területet kapott. A délnyugati oldalon az út szervizsávval, parkolókkal bővülhet (a kialakult állapotnak megfelelően). A későbbiekben parkolók, telekbehajtókat kiszolgáló szerviz út alakítható ki. Az utcában jelenleg autóbuszok is járnak, a terület tömegközlekedése a jövőben is az itt közlekedő autóbuszok fogják biztosítani. A meglévő közterületek szélessége nem változik, a kialakult marad. Az észak – nyugati oldalra tervezett gazdasági feltáró út első ütemű kialakítása 2×1 sávos, a Késmárk utcához kanyarodósávos csomóponttal kapcsolódik. Az út menti telkek közvetlenül nyílhatnak róla. A területen működő szervezetek tevékenysége a lakóterületekre vonatkozóan nem jár káros hatással, a jelenlegi közúti kapcsolatrendszer azonban átalakul a közúthálózati fejlesztések miatt. A területet az elhatározott fejlesztések szerint továbbra is a főúthálózathoz fogja kapcsolnia Késmárk utca és a Rákospalotai határút. Távlatban a Rákospalotai határút az M0 és a Körvasúti körút között teremt kapcsolatot. A Késmárk utca továbbra is Újpalotát és Rákosszentmihályt köti össze. A tervezési terület mellett lévő 4,5 ha-os véderdő terület jelenleg iparvágányok és sportpályák találhatóak. A terület funkciójának betöltéséhez zöldfelületi rendezés szükséges, amelyet kertépítészeti terv alapján javasolt megvalósítani.
-A képviselő-testület még a tavalyi évben úgy döntött, hogy hosszabb távú kerületfejlesztési céljainak megalapozása és megvalósítása érdekében elkészítteti a XV. kerület hosszú távú kerületfejlesztési koncepcióját- mondta Gyurcsánszky János.
– A bemutatott munkaanyag véglegesítését követően kerülhet sor a fejlesztési koncepció intézkedési tervének kidolgozására. Az anyag előkészítése során a lakosság véleményét kérdőíves formában kértük ki, a beérkezett kérdőíveket kiértékelésének összegzését a honlapon megjelentettük. Több szakmai egyeztetést tartottunk, megkértük a szakhatóságok véleményét, a civil és a vállalkozói szféra részére fórumot tartottunk, és pártközi egyeztetés is történt. Ezen kívül a munka kapcsán létrehozott Szakértői Kabinet is több munkaszakaszban ülésezett. A vizsgálati munkarészre alapozva készült egy ún. Szakértői Diagnózis, melyben a kerület jövőképe és a jövőkép elérését célzó lehetséges forgatókönyvi változatok kerültek kidolgozásra. Ezek egyrészt a kerületben folytatott kommunikációs folyamatok eredményeként megfogalmazott lakossági, helyi igények, a kerület adottságainak, valamint a már meglévő stratégiák figyelembevételével kerültek kidolgozásra. A szakértői diagnózis célja, hogy a kerületi jövőkép és a forgatókönyvek széles körben kerüljenek megismerésre, valamint az értékválasztás, mely eredményeként kidolgozásra kerül a fejlesztési koncepció intézkedési terve, minél nagyobb társadalmi konszenzuson alapuljon. Szokásos üzletmenet forgatókönyv esetében az Önkormányzat különösebben nem avatkozik be a gazdaság spontán fejlődésébe, ugyanakkor a kötelező feladatai, a közszolgáltatások terén egyre magasabb szolgáltatási színvonal elérésére törekszik. Fő célnak a kisvárosias karakter megőrzését, a társadalmi innováció erősítését tekinti.
Elsődleges feladatnak a szolgáltatási környezet megújítását, szociális intézmény rendszer, innovációs, oktatási és művelődési hálózat és partnerség erősítését, és a meglévő erőforrásokkal való gazdálkodást tartja. Konszolidációs forgatókönyv esetében az Önkormányzat kis mértékben, de beavatkozik a gazdaság fejlődésébe. Fő célnak a kisvárosias karakter a térszerkezet átalakításával történő erősítését tekinti, valamint az identitásépítést. Elsődleges feladatok a városmarketing, a projekt portfolió a kiajánlás támogatására, Kerületi Identitásprogram a helyi lakosok elköteleződésének javítására a kerületi intézményhálózat regionális szerepvállalásának erősítése és a meglévő előnyős területek kiajánlása.
Dinamikus forgatókönyv esetében az Önkormányzat nem csupán beavatkozik a kerület fejlődésébe, hanem mint kezdeményező és irányító jelenik meg.
Fő stratégiai cél ez esetben – lévén a kerület Budapest északkeleti pólusa – a gazdaságfejlesztés, a kisvárosias karakter térszerkezet átalakításával történő erősítése mellett. Elsődleges feladat a városmarketing, a fejlesztések előkészítése, beruházások segítése, identitásprogram kialakítása, a kerületi intézményhálózat regionális szerepvállalásának erősítése, a lehetőségeket magába rejtő területek fejlesztése, kiajánlása.
A bemutatott forgatókönyvek alapján a Képviselő-testület úgy döntött, hogy a fejlesztési koncepciót és annak intézkedési tervét a konszolidációs és a dinamikus forgatókönyv meghatározott elemei alapján javasolja a végleges formában történő kidolgozására- mondta, majd a Pólus II. és az Asia Center II. ütemének Kerületi Szabályozási Tervének koncepciójáról beszélt.
-Az M3 autópálya kiépülése új fejlesztési potenciált jelentett és ennek jegyében alakultak ki azok a nagyterületű, elsősorban az itt áthaladó autóforgalomra szervezett kereskedelmi és szolgáltatói területek, mint a Pólus bevásárlóközpont vagy a Metro áruház térsége. A fejlesztések újabb hulláma volt a Szilaspark és az AsiaCenter első ütemének megvalósulása, a China Mart megépülése.
A fejlesztési terület a Szentmihályi út mentén található a Pólus és az Asia Center bevásárló központok között.
A Pólus II. ütemének kereskedelmi fejlesztései a Nyírpalota út és a Szentmihályi út felőli, forgalmasabb telekrészen valósulnának meg. A létrejövő új bevásárló központ vásárlói parkolói terepszint alatt kerülnek elhelyezésre, a bevásárlóközpontok teherforgalma az AsiaCenterrel közösen kiépített magánúton bonyolódna le Mogyoród útja felé.
A távlati elképzelések szerint a későbbiekben ezeknek az épületeknek a helyén a Nyírpalotai út és a Szentmihályi út csomóponti helyzetének megfelelően többszintes irodaépület is megvalósulhat.
Az AsiaCenter II. üteme – a nagykereskedelmi, kulturális fejlesztés – az AsiaCenter és a Szilas – patak között kerül megvalósításra, vásárlói, közönségforgalmi parkolói terepszint alá kerülnek.
A lakóterület fejlesztés a Szilas-patak mentén közel 1000 lakás megépítését teszi lehetővé. A lakóövezetet és a bevásárló központot markáns zöldsáv fogja elválasztani egymástól. A terület kiépítésével egyidejűleg megkezdődik a Szilas-patak menti erdő rehabilitációja, amelyben kerékpáros és gyalogos kapcsolatok is kiépülnek. A terület környezetében a kereskedelmi funkciók végleges kiépítését követően -távlatilag- további fejlesztésekre kerülhet sor. Tekintettel arra, hogy a tervezési terület közelében további beépítésre szánt területek kialakulása a Szentmihályi út mentén nem várható. A várható fejlesztések nem kereskedelmi jellegűek, hanem infrastruktúra fejlesztését jelentik.
A 4. sz. metróvonal távlati végállomása a bevásárló központtól ÉK-re lesz, a Szentmihályi úti csomópontnál állomás épül. Az új metró vonal a Nyírpalota utca -Drégelyvár út -Csömöri út -Thököly út menti lakóterületek megközelítését magas szolgáltatási színvonalon fogja biztosítani, azonban ennek átadása csak 2020 után, jóval a tervezett bővítés átadása után várható. A tervezett beépítésekkel mind a Szentmihályi út, mind a Nyírpalota út folytatása utcaképe kiegészül, az eddig alulhasznált, elhanyagolt területek vizuális megjelenése kedvezően alakul. Az AsiaCenter egyedi megjelenésű épületegyüttese kiegészül, befejezetté válik. A környezet beépítéshez képest meghatározóan nagyobb, illetve magasabb épülettömegek nem létesülnek- hangzott el.
Szó esett a Rákosrendező -Rákospalota-Újpest vasúti vonalszakasz korszerűsítéséről is.
-A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. lebonyolításában megkezdődött a Nyugati és Keleti pályaudvarok csatlakozó vonalszakaszainak elővárosi célú fejlesztése, melynek I/a üteme kerületünket is érinti. A Rákosrendező és Rákospalota-Újpest közötti a jelenlegi 3 vágányú vasúti pálya a jelenlegi helyén (néhány cm-es oldalirányú elmozdulással) kerül korszerűsítésre (új sín, keresztaljak, zúzottkő ágyazat, vasúti alépítmény-erősítés). A vasúti pálya átépítésével lehetőség nyílik a fővonal két vágányán a sebesség-korlátozás megszüntetése és az eredetileg engedélyezett sebességgel történő közlekedés megteremtése. Ennek hatására az elővárosi közlekedésben a menetidők csökkenthetők, a vasút versenyképessége növekszik. A beruházás részét képezi a vasúti közlekedés zaj- és rezgéseinek csökkentése, mely egyrészt a vasúti pályatest korszerűsítésével, a beruházással összefüggően új, korszerű vasúti járművek beszerzésével, valamint a szükséges helyeken és mértékben aktív és passzív (zajcsökkentős falak, épületek passzív zajvédelmi elemei) zajvédelmi eszközök segítségével valósul meg. A kerületet két helyen érinti a fejlesztés: az Istvántelek megállóhelynél, valamint a Rákospalota-Újpest állomásnál.
Az Istvántelek megállóhelynél a beruházással együtt korszerűsítésre kerül a Szerencs utca -Elem utcai közúti-vasúti átjáró is. Az Istvántelek megállóhely peronjának és a vasút két oldalán található területek megközelítését jelenleg két rossz állapotú, az esélyegyenlőségi előírásokat nem teljesítő gyalogos felüljáró biztosítja. A vizsgálatok szerint a gyalogos felüljárókat állapotuk miatt nem célszerű korszerűsíteni, azok helyett újat javasolt építeni. A tervező és későbbi üzemeltető MÁV Zrt. véleménye szerint a két új gyalogos felüljáró építése helyett korszerűbb és gazdaságosabb megoldás egy új, az utas- és gyalogosforgalom áramlási irányába eső aluljáró építése, mely egyúttal az esélyegyenlőségi igényeket is kielégíti.
A Rákospalota-Újpest állomásnál az állomás tervezett kialakításának főbb elemei: A jelenlegi korszerűtlen és balesetveszélyes peron- és vágánykialakítások korszerűsítése 2 db új peron létesítését jelenti, mely a vasúti járművekre történő kényelmes le- és felszállást biztosítja. A peronok elhelyezése miatt vágány-átalakítások szükségesek. Az átépülő vasúti pálya az előzőekben ismertetett nyíltvonali pályaszerkezethez lesz hasonló. Ezáltal a vasúti utazás menetidei csökkenthetők, a vágányhálózat korszerűsítésével pedig a jelenleg késéseket okozó szűk keresztmetszet megszüntetésre kerül. A peronok korszerű, a vasúti forgalmat nem zavaró külön-szintű megközelítéséhez gyalogos-aluljáró került megtervezésre, mely liftek beépítésével az esélyegyenlőségi előírásokat is kielégíti. Az aluljáró az állomás mindkét végére átvezet, kapcsolatot teremtve a lakott területek és a vasúti peronok, valamint az állomásépület és a villamosmegálló között. A beruházás része az Árpád úti közúti felüljáró térségében, a jelenlegi gyalogos sorompó megszüntetésével egy új gyalogos-kerékpáros aluljáró betervezése, mely a XV. és a IV. kerületet köti össze. Az aluljáró megépítésével megszüntethető a jelenlegi szintbeli, a vasút által jelentősen zavart, balesetveszélyes átjárás. Az állomási előtér korszerűsítése keretében, a P+R parkolás is biztosított lesz az Újpest felőli oldalon. Az állomás előterében az alábbi létesítmények elhelyezése szükséges az előzménytervek alapján: P+R parkoló (181 férőhely), fedett B+R kerékpártároló (2x 20 férőhely), 4 férőhelyes taxiállomás. A P+R parkoló két helyen: az áruraktár és rakodó területén kerülhet elhelyezésre. A felvételi épület déli oldalán lévő rakodóterületen a P+R parkoló tovább bővíthető. A Szilágyi utca túloldalán lévő kerékpárútról a kerékpártároló a felvételi épület előtt található gyalogos átkelőhelyen keresztül közelíthető meg, a tervezett aluljáró másik oldalán egy másik fedett kerékpártároló is kialakításra kerül az állomást onnan megközelítők részére. A XV. kerületben, a Sín utcában túlságosan közel vannak a családi házak, és az ott élőket zavarná a megnövekedett autósforgalom. Ezért a kerület kerékpártárolók kihelyezését vállalta.
A sajtótájékoztatón Gyurcsánszky János szólt arról is, hogy a városrehabilitációs akcióterület (MÁV telep) határmódosítására is sor került a testületi ülésen.
-A XV. kerület elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) fejlesztési területként határozza meg az ún. MÁV-lakótelep rehabilitációját és célterületként eredetileg a 3. sz. főközlekedési út -Kazán u. -Rákos út -Wesselényi u. -Vasutastelep u. -Széchenyi u. által határolt területet jelölte ki. Az IVS-ben célul kitűzött szükséges városrehabilitációs fejlesztések megvalósításához célszerű EU-s pályázati fejlesztési források bevonása. A mai helyzet szerint a 2007-13 közötti ciklusban további lehetőségek nyílnak a funkcióbővítő városrehabilitációs fejlesztések EU források bevonásával történő megvalósítására. Jelenleg a kerületben elsősorban szociális-rehabilitációs akcióterületek kerültek kijelölésre. Funkcióbővítő akcióterületként mindössze egy, a Rákospalota Városközpont található, holott várhatóan ezen a területen még jelentős fejlesztési források kerülnek kiírásra, amelyek elnyeréséért tehát célszerű a kerületnek erőfeszítéseket tenni a tervezett fejlesztések megvalósítására. Fentiekre figyelemmel döntött a képviselő-testület úgy, hogy újabb, funkcióbővítő városrehabilitációs akcióterület jelöl ki Rákospalota-Pestújhely területén, Szentmihályi út -Bánkút u. -Wesselényi u. -Őrjárat u. -Széchenyi út -Rákos út -Wesselényi u. -3. sz. főközlekedési út általi lehatárolással és elkészítteti az akcióterületi tervet. A javasolt akcióterületen a legfőbb projekt a MÁV-lakótelep rehabilitációjának megvalósítása. További fejlesztési cél lehet a Mézeskalács tér és környezetének rehabilitációs-funkcióbővítő fejlesztése. Szintén szükséges a Szentmihályi út mentén a gazdasági-funkcióbővítő fejlesztése. Aktuális a Wesselényi utcai vásárcsarnok rekonstrukciója és időszerű Rákos út menti panelépületek rehabilitációja is. Az akcióterületi terv jelenti azt az akcióterület egészére vonatkozó, időbeli ütemezéssel ellátott és a finanszírozás lehetőségét is megteremtő tervezési keretet, amely mintegy fejlesztési forgatókönyvszerűen tartalmazza a problémák feltárását, a fejlesztési célokat, a megvalósítandó projekteket, megvalósításuk lehetőségével együtt. A javasolt akcióterület hozzájárul ahhoz, hogy a kerület mind nagyobb területe legyen egymáshoz kapcsolódó akcióterületekkel fedett. Az akcióterület terv elkészítése és a projektek kidolgozása révén megnyílnak a lehetőségek a 2009-es és 2010-es év városrehabilitációs pályázati forrásainak elnyerésére, és a tervezett akcióterületen egyre súlyosabban jelentkező műszaki, építészeti, szociális, gazdasági és városképi problémák megoldására. A terület határait most is rugalmasan kezeljük, hiszen a párbeszédkörök során a területen, valamint a területen kívüli erősítő-bővítő fejlesztési szándékok feltérképezése, akár partnerségek kialakítása is megtörténhet, amely egy leendő pályázat sikerességéhez nagymértékben hozzájárulhat. A tényleges és pályázandó projektelemek így csak későbbi időpontban realizálódhatnak, tulajdonosi és együttműködési szándékok feltérképezése után.
Emellett a XV. kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiája kijelölte a középtávon megvalósítandó fejlesztések akcióterületeit is. Ezek közül a Zsókavár utcai akcióterületen pályázati támogatás elnyerése esetén integrált szociális városrehabilitációt tervez az önkormányzat.
– A 2008. évben benyújtott pályázat sikeresen túljutott az első fordulón és beléphetett a projektfejlesztés szakaszába. A második fordulóig egy ún. útvonalterv szerint haladt a pályázat kidolgozása, melyhez kapcsolódóan szükségessé vált a pályázati kiírás és útmutató előírásai szerint az első fordulóhoz benyújtott előzetes akcióterületi terv továbbtervezése, annak végleges kidolgozása. Ennek során beépítésre kerültek a projektfejlesztési szakaszban beszerzett új információk, emellett figyelembe lettek véve az időközben megváltozott tartalmi elvárások is. Az akcióterületi terv I. ütemében tervezett beavatkozások a lakó-, a közszféra-, és a városi funkció megerősítését szolgáló fejlesztések, továbbá szociális jellegű és imázs formáló beavatkozások.
Az akcióterületi tervben nevesített projektek részei az integrált szociális városrehabilitációnak, egyúttal megfelelően ötvözik a támogató által elvárt, illetve az önkormányzat által megfogalmazott célokat. Átfogó cél az iparosított technológiával épült lakótelepen élők életminőségének javítása, a szegregáció megelőzése. Részcélok még a lakótelepen megkezdett és sikeres rehabilitációs program folytatásaként a Zsókavár utcai akcióterület iparosított technológiával épült lakótelepi épületeinek, illetve közintézményeinek, közterületeinek fizikai megújítása, az akcióterület társadalmi státuszának emelése, a helyi kis- és középvállalkozások által működtetett kereskedelmi–szolgáltató, vendéglátó-ipari egységek számára vonzó üzleti környezet kialakítása, a lakóépületek, közintézmények energiahatékonyságának javítása és akadálymentesített elérhetőségének biztosítása. A tervezett projektek tartalma és ütemezése nem változott, azonban a tervezői költségbecslések és az árajánlatok alapján az I. ütemhez tartozó és első körös pályázati támogatásról biztosított projektek költségei kissé módosultak. A projektköltségek módosulása, átrendeződése azonban összességében kismértékben a teljes költségek csökkenését eredményezték. A teljes bruttó fejlesztési összegből az igényelt vissza nem térítendő támogatás 456,1 millió Ft, az átlagos támogatási intenzitás 81,7 %. Ebből a társasházat érintő rehabilitációs projekt esetében a támogatás 70%, az orvosi rendelő, a közterület rehabilitációs projektek és az ESZA-típusú beavatkozásoknál pedig 85%. A projektek megvalósításához szükséges önerőt, 102 millió Ft-ot a kedvezményezett, Budapest XV. kerület Önkormányzata biztosítja- adott tájékoztatást Gyurcsánszky János alpolgármester.