Testületi ülés után I.

Elsőként Gyurcsánszky János alpolgármester a XV. kerület környezetvédelmi programját elemezte.
– A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Mindezek eredményeképpen -a gazdasági változások kétségtelen előnyös vonatkozásaival párhuzamosan- szinte minden környezeti elem állapota romlott, és ez már a használatok egyértelmű korlátozásával is együtt jár. Ugyanakkor a megfelelő
környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani- áll a Nemzeti Környezetvédelmi Programban. A kerületi önkormányzatnak az 1995-ben elfogadott törvény alapján a környezet védelme érdekében a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a Kerület Szabályozási Tervével összhangban illetékességi területére önálló Környezetvédelmi Programot kell elkészítenie vagy elkészíttetnie. Így a kerületi önkormányzat tavaly novemberben a Pannon Natura Kft-t bízta meg a feladat elvégzésére. A Környezetvédelmi Programnak tartalmaznia kell, különösen a kerületi környezet tisztasága, a csapadékvíz-elvezetés, a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, a kommunális hulladékkezelés, a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, kerület-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, a helyi közlekedésszervezés, az ivóvízellátás, az energiagazdálkodás, a zöldterület-gazdálkodás, a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás
csökkentésének, kerületre vonatkozó feladatait és előírásait. Az elkészített Környezetvédelmi Programot a kerület önkormányzatának képviselő testülete hagyja jóvá.
A kerületi önkormányzatnak gondoskodni kell a Környezetvédelmi Programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kell kísérnie az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint legalább kétévente felül kell vizsgálnia.
A környezeti problémák megoldásában a társadalom egészének együttműködésére van szükség. A szelektív hulladékgyűjtés, a háztartási energia- és vízfelhasználás csökkentését nem lehet a lakosság aktív közreműködése nélkül megvalósítani. Az emberek szemléletének, hozzáállásának megváltoztatása a köztisztaság javításának, a szemetelés visszaszorításának is előfeltétele.
A környezeti nevelés korán, kicsi gyermekkorban kezdődik. A családon kívüli, szervezett környezeti nevelés az óvodákban a legaktívabb. Az óvodapedagógusok felismerték, hogy ez a
korosztály talán a legfogékonyabb a pozitív dolgok befogadására. A természeti környezethez való érzelmi kötődés megteremtésével és a környezettudatos magatartásforma kicsi korban való terjesztésével jó eredményeket lehet elérni, s a kicsiken keresztül a szülők is bevonhatók.
A XV. kerületben a környezetgazdálkodás módszerei sokat változtak az elmúlt években. A környezetvédelmi szempontok egyre jobban beépülnek a város fejlesztési elképzeléseibe, pl. a város fejlesztési stratégiája, a településfejlesztési terv és a városmarketing terv egyaránt fontos céljának tekinti az egészséges, vonzó városi környezet megteremtését, a természeti környezet védelmét.
A környezetvédelemben feladata is megváltozik: növekvő hangsúlyt kap az újabb környezeti problémák megoldása, a környezeti ártalmak megelőzése, az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a tervezés és a környezetgazdálkodás továbbfejlesztése, új eszközök és módszerek (pl. az együttműködés, a közszféra példamutatása stb.) alkalmazása.
A környezetvédelem ilyen irányban történő minőségi fejlesztése jól illeszkedik a város hosszú távú stratégiájában felvázolt jövőképhez, amelyben fontos szerep jut a környezeti szempontoknak. A stratégia célja „egy valóságos európai színvonalú kertváros” létrehozása, amelyben a tiszta, élhető, egészséges környezet hozzájárul a várható élettartam kiterjesztéséhez, és amelynek gazdaságában jelentős súlya van a kis-és középvállalatoknak, a környezetvédelmi és a hulladék feldolgozó iparnak.
A környezetminőség javításához, az élhető, egészséges városi környezet kialakításához szükséges legfontosabb feladatok: az ipari és a közlekedési eredetű légszennyezések, a biológiai eredetű allergének, valamint a tartósan magas zajterhelés csökkentése; az évről-évre egyre növekvő ipari és kommunális hulladék kibocsátás mérséklése; a talajterhelések és
szennyezések feltárása és a kármentesítések sürgős elkezdése; a településen található kis vízfolyások állapotának javítása; és az épített környezeti értékeket megóvása és védelme.
A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz kapcsolódó főbb tennivalók: anyag- és energiatakarékossági intézkedések és a megújuló energia felhasználásának növelése, a közlekedési és szállítási igények mérséklése, a kevésbé energiaigényes és szennyező közlekedési módok előtérbe helyezése, a hulladékok keletkezésének megelőzése és a hulladékok újrahasznosítása, továbbá a földterülettel való fenntartható gazdálkodás.
A környezetvédelem iránti igények felkeltése, a környezet megóvásához szükséges ismeretek átadása nélkül nem létezhet sikeres környezetvédelmi munka. Így a környezeti tudatosság növelése, a környezetgazdálkodás hatékonyságának a megteremtésével együtt lényegében a környezetvédelem feltételeit teremti meg.
A kerület 2009-2014. évekre szóló települési környezetvédelmi programjának a célja az elfogadott környezeti politika megvalósítása, a város környezeti állapotának és a város környezeti teljesítményének a javítása, ezáltal egészséges lakókörnyezet biztosítása a város lakossága számára s egyben a város versenyképességének, jövőbeli fejlődési esélyeinek növelése.
Az alpolgármester ezt követően az útépítésről, útfelújításról szólt.
-Az idei év első felében pályázati forrás és saját erő (50-50 %) felhasználásával 58 millió forint értékben, összesen 1500 m hosszban az alábbi öt utca felújítására kerül sor, amelyeknél a kivitelezők kiválasztása közbeszerzési eljárás keretében megtörtént: Adria utca (Pestújhelyi – Drégelyvár), Beller I. utca Szőcs Á.- Széchenyi tér), Domaháza utca (Szerencs -Wesselényi), Klapka utca (Szerencs -Arany J.), Opál utca (Széchenyi -Litva)
Ez évben tovább folytatódik a földes utcák átépítése. Ennek keretében várhatóan az alábbi utcaszakaszok kerülnek átépítésre, összesen 126 millió forint felhasználásával, 2100 m hosszban: Harsányi K. utca (Árokhát – Sipos tér), Csomád utca páros oldal (Árokhát – Székely E.), Benkő I. (Közvágóhíd – Szántóföld), Vághó F. utca (Csővár – Kosd), Vácbottyán utca (Szántóföld – Vácrátót tér). Az útépítések, -felújítások az év második felében várhatók.
Az alpolgármester kiemelten fontos döntésnek nevezte a Városfejlesztési Társaság létrehozását.
– A Közép-magyarországi Operatív Program keretében az „ipari technológiával épült lakótelepek rehabilitációja” elnevezésű kétfordulós pályázatra benyújtott -az ipari technológiával épült újpalotai lakótelep egy részét érintő Zsókavár utca menti lakó- és középület felújításra, korszerűsítésre és a kapcsolódó közterületek rehabilitációjára vonatkozó -pályázatunkat az első forduló eredményeként támogatásra érdemesnek találták.
Ahhoz, hogy a második fordulón is túljuthassunk, pályázati dokumentumainkat az értesítő levélnek megfelelően tovább kell fejleszteni. Így többek közt ki kell alakítani az integrált városfejlesztési stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti struktúrát, az ún. akcióterületi projekt menedzsment szervezetet, azaz létre kell hozni a Városfejlesztési Társaságot, amire egyébként a pályázat első fordulójához benyújtott szándéknyilatkozatban az önkormányzat már kötelezettséget vállalt.
A kerületi városfejlesztési társaságot gazdasági társaságként célszerű létrehozni, mert ez a szervezeti forma ösztönzi a szervezet vezetését a hatékony gazdálkodásra.
Az önkormányzat úgy döntött, hogy a 100 százalékos önkormányzati tulajdonú városfejlesztő társaságot az első lépésben korlátolt felelősségű társaságként hozza létre RUP-15 Rákospalota – Újpalota – Pestújhely Városfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság (RUP-15 Kft.) néven.
Az így kialakított szervezet nem csak arra az egy projektre alakul, ami most van folyamatban, hanem hosszabb távon képes lesz feladataként elvégezni a kerületben megvalósítandó városfejlesztési, akcióterületi projekteket. Az új társaság létrehozásának előnye, hogy a szervezet megalakulásától kezdve a városfejlesztési akció végrehajtására összpontosíthat, azaz a társaság törvényben meghatározott önkormányzati alapfeladatot, városfejlesztést végez.
A városfejlesztési társaság fő tevékenysége az IVS-ben feldolgozott városfejlesztési akciók végrehajtása, melynek során feladatai közé tartozik a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása, a terület-előkészítési munkák irányítása, az önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények esetében a beruházói feladatok ellátása, a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása, az akciók mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása, adminisztratív, információs feladatok ellátása.
A szociális városrehabilitáció során a társaság a műszaki feladatokon felül szervezi a szociális, közösségi jellegű beavatkozásokat. Elkészíti a programok előkészítéséhez szükséges felméréseket, biztosítja a programok közbenső és utólagos monitoringját. A társaság finanszírozási elve, hogy az akcióterületi tervben megtervezett városfejlesztési akció végrehajtása során az önkormányzat városfejlesztési célkitűzéseinek gyakorlati megvalósítása a lehető legkedvezőbb pénzügyi feltételekkel történjen. Az önkormányzat érdekeltsége ugyanis nem abban áll, hogy társasági tőkebefektetése utáni hozadékra tegyen szert, hanem abban, hogy pénzügyi szempontból a leghatékonyabban, városrendezési és műszaki szempontból pedig az önkormányzat által megjelenített közérdeknek a lehető legnagyobb mértékben megfelelve valósítsa meg a településfejlesztési célokat.
A társaság létrehozását követően további feladataink is vannak. Ki kell dolgozni a társaság üzleti tervét, és a társaság jogi statútumait. Utóbbin a megbízási szerződés és azon önkormányzati rendelet megalkotása értendő, mely tartalmazza az önkormányzat tulajdonosi jogainak gyakorlását, az akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozását, a vagyongyarapítás nyereségének felhasználását, az akcióterületi fejlesztések szabályozását, a társaság jogosítványait és kötelezettségeit, az önkormányzat jogosítványait és kötelezettségeit, a városrehabilitációs fejlesztési forrásokat, az együttműködést a vagyongazdálkodó és üzemeltetésért felelős társasággal.
– A fontos napirendi pontok közé tartozott még az Erdőkerülő utca KSZT-jának módosítása, melynek indoka volt, hogy az ott levő nyugdíjas házat a jövőben bővíteni tudjuk. Ez a módosítás egy körülbelül 500 millió Ft-os projekt előkészítése volt- mondta Gyurcsánszky János.