Menu

A XV. kerület Őrjárat u. 1-5 sz. alatt lévő önkormányzati ingatlanról szóló információ

2009.03.01.

Tisztelt Honlap Olvasó! A sokak által még ma is pestújhelyi volt szovjet katonai kórházként ismert ingatlan – az 1991. júniusi kivonulásuk óta – üres. Az akkor MDF – FKgP-KDNP kormánykoalíció úgy döntött, hogy a szovjet katonai orvosok és kórházi asszisztencia kivonulásakor szereljék le és vigyék magukkal a kórház teljes berendezését. Azt a politikai álláspontot alakították ki, hogy nem kell a XV. kerület (nem indokolt) számára megtartani önálló kórházként. Ezzel ítéletet mondtak Rákospalota, Pestújhely, Újpalota népének egészségügyi ellátására.

A lassan 18 éve üres épület azóta sok politikai praktikát élt meg. Szakmai döntések alig születtek, döntően a politika csinált a maga számára tőkét az 1991-es súlyos döntés óta. A fővárosba már 1991-ben sem volt szakmai, még inkább politikai többség ahhoz, hogy a szovjet katonák 40 évi gyógykezelése után a XV. kerület betegei számára fekvő betegellátó centrum lehessen Rákospalota, Pestújhely, Újpalota lakosságának. A Fővárosi Közgyűlést 1990-1994 között SZDSZ – FIDESZ koalíciós többség irányította. A XV. kerületi képviselő-testület is SZDSZ _ FIDESZ többségű koalíció volt. Ebben a 4 évben még lett volna realitása annak, hogy újra fekvőbeteg ellátó kórház lehessen. Nem így történt. Sőt már 1993-ra elloptak szinte mindent, ami mozdítható volt. Írásos lakossági levél és telefonbejelentés alapján készített feljegyzések bizonyítják, hogy maguk az odavezényelt őrök tudtával folyt a kórház kifosztása. Pótcselekvések történtek, amelyek akár komoly megoldáshoz is vezethettek volna. Így az MDF – FKgP-KDNP kormány döntést hozott arról, hogy az Őrjárat u. 1-5. szám alatti ingatlant átadja kórház céljának megvalósítására irreális feltételekkel és határozott időre. Az ellenzéki főváros SZDSZ – FIDESZ és a XV. kerület szintén liberális- fiatal demokrata koalíció elfogadta a kormány ajánlatát, holott tudták ez az ellenzéki városvezetés számára csapda. Hiszen a kormányhatározat kimondta nem ad a kórházzá visszaállításhoz állami közpénzt. Tehát már 1992-ben ez maximum magánkórház lehetett volna, magántőke részbeni vagy teljeskörű bevonásával. Magánkórház nem a XV. kerületi betegeket szolgálta volna tömegesen – nem is valósult meg.

Amikor helyi politikusok a volt kórház ingatlan pusztulásáról beszélnek az eddig leírtakról mélyen hallgatnak. Nem szólnak arról, hogy miért nem lehetett a szovjet katonák távozása után a jó színvonalú kórházat tovább működtetni – ki a felelős ezért a súlyos következménnyel járó döntésért? A konzervatív (MDF – FKgP-KDNP) kormány miért nem egyezett meg a Szovjetunió akkori tárgyaló delegációjával? (Az akkori kártérítés kérése a szovjet delegációnak betudható lett volna a magyar – szovjet állam közötti adósság törlesztésébe – mint ismert, jelentős volt a Szovjetunió adóssága.). Mi az oka annak, hogy – az SZDSZ – FIDESZ koalíció a Fővárosban és az azonos koalíció a XV. kerületben – még az elfogadható állapotban itt hagyott kórházépületet sem kísérelte meg nagyobb elszántsággal újra fekvőbeteg ellátó intézménnyé alakítani? Sok a kérdés!

Az 1994-1998 közötti MSZP – SZDSZ kormány a „határozott” határidő lejárta ellenére nem vette vissza az ideiglenesen átadott ingatlant a fővárostól – és a XV. kerülettől. Sőt kidolgoztatott a két önkormányzattal egy fekvőbeteg ellátó centrum programot. A Főváros vezetése 2004 októberétől SZDSZ – MSZP koalíció lett – így nem volt a hivatalos politika színtere az ingatlan sorsa – azaz nem kormány és ellenzék ellentét ütköző volt. Nagy volt persze a szakma ellenállása. leginkább az okból, hogy a működő kórházak rossz állapotban vannak – állította az egészségügyi lobby – műszaki értelemben, ezért ne a pestújhelyi ingatlanra költsön az állam és a két önkormányzat, hanem a meglévő működőkre. Mindezen viták ellenére elkészültek a programok, beadtuk a kormánynak 1997-ben a pályázatot. Az MSZP – SZDSZ kormány még 1997-ben 4,5 milliárd Ft támogatást ítélt meg az Őrjárat u. 1-5. sz. alatti ingatlan kórházzá visszaalakítására. Az engedélyezési tervek, magát a kivitelezést biztosító építési engedélyezés folyamatban volt. Tehát újra volt remény. Bizakodtunk két év alatt újra lesz kórház, végre lesz önálló betegellátás a XV. kerületben.

A politika ismét beleszólt az önálló pestújhelyi kórház létesítésébe. Az 1998-as választásokon a szavazók visszahozták az 1990-1994-es évek közötti szellemet. Az 1998-2002 közötti FIDESZ – MDF – FKgP- kormány koalícióval visszajöttek azokat az értékeket képviselők, akik már a szovjet katonák kivonulásakor sem akartak kórházat, no pláne nem akarták a Horn kormány által hozott döntés folytatását. Elsők között megvonták a 4,5 milliárd Ft-os keretünket. Ez annak a csomagnak lett az egyik eleme, amely a „bűnös város” bűnhődjön elven alapult. Ekkor nem csak a kórház forrását vonták el, hanem leállították a Rákospalotai Hulladékhasznosító Mű rendkívül fontos rekonstrukcióját. Leállították az M0-ás autópálya és a Duna új híd (Megyeri híd) építését. Leállították az akkor még 1/3-ad költségből megépíthető METRÓ és Nemzeti Színház építését az Erzsébet téren (maradt a nemzeti gödör), de a lista szép hosszú! Szomorú, hogy 1998-2002. ebben a négy évben a Budapestiek nem kaptak fejlesztési központi forrásokat önkormányzati célra. Így ezután az Őrjárat u. 1-5. sz. alatti ingatlan ügye telekspekulációk része lett. Több delegáció járt az ingatlan megtekintése céljából. Két egészségügyi minisztere is volt az Orbán kormánynak, mind a ketten személyesen jártak itt háztűznézőben. Mikola István (a nemzet orvosa) például irodaházzá akarta alakíttatni. Az Országos Egészség Pénztár budapesti telephelyeit ide költöztette volna, a belvárosi felszabaduló ingatlanokat, pedig más üzleti célra kívánták hasznosítani.

Egyszóval a FIDESZ nem akart kórházat sem 1990-1994. között, még inkább nem akart kormányon 1998-2002. között. Ma nagy a hallgatás a FIDESZ részéről e szomorú tényekről. Úgy tesz a FIDESZ XV. kerületi frakciója, annak prominens tagjai, pl. László Tamás, Vizér Klára, Báder György stb., mintha ez idő alatt nem pusztult volna tovább az ingatlan. Elhallgatják, hogy üzleti célokra, illetve irodai hasznosításra látták csak alkalmasnak a valóban időközben erősen leamortizálódott ingatlant. Ma úgy gyűjtik az aláírásokat, úgy szórják a postaládába a FIDESZ szórólapjait, mint akik reálisnak tartanak 18 év után egy állami finanszírozású járóbeteg ellátó intézmény újraépítését. Nem szólnak arról sem, hogy megtévesztenek félrevezető információkkal kerületi polgárokat. Másszóval továbbra is a politika uralja az ingatlan hasznosítását és nem a szakma.

Az ingatlan sorsa 2002-ben a választások után ismét új fordulatot vett. A 2002-2008 között kormányzó MSZP –SZDSZ koalíció a tényeket is elfogadva – kórház építéséhez ennyi évi helybennjárás után, nincs esély. – Hajlott arra, hogy a fővárosi és a XV. kerületi önkormányzatok végleges tulajdonába adja az ingatlant. A tulajdonba adás tortúrája (sok-sok önkormányzati testületi ülés és kormány előterjesztés után) 2005. márciusában – 14 év után –befejeződött. A fizikai állapotában megrokkantan ingatlan a két önkormányzat 50-50%-os osztatlan közös tulajdonába került.

Az ingatlan műszaki állapot felmérése, zöldterület kataszterbe vétele, értékbecslése, közmű és egyéb állapotok összegzése után új építési szabályozási terv készült. A képviselő-testület elfogadta a hasznosítás intézkedési tervét és a „Palota Projekt” néven meghirdetett pályázati anyagot. A vizitdíj, kórházi napidíj, stb. népszavazáskor véletlenszerűen egybeeső pályázatra nem érkezett érvényes dokumentum. A még 2008-ban kiírt második pályázatunkra sem jött értékelhető anyag. Igaz ez egybe esett az ingatlan – jelzálog piac összeomlásával induló világméretű bank – pénz -, és gazdasági válsággal.

A Palota Projekt egészségügyi, szociális, rekreációs, szabadidős, illetve ezeket kiszolgáló tevékenységekre való hasznosítását tartalmazza. Az ingatlan tartós bérbeadását vállaló befektetőket várunk. A beruházás becsült értéke teljes kiépítés esetén – mai áron – 15-20 milliárd Ft-ot eléri és több évig tartó folyamat lehet.

Az eddigiekben leírt politikai dulakodás után azt remélem a szakmaiság kerekedik felül. Érdeklődést, javaslatot a e-mail címre szívesen fogadok.

Hajdu László
polgármester

Kapcsolódó cikkek:

Kapcsolódó linkek:

Kapcsolódó anyagok: