Szekszárdról Rákospalotára
Sokan nem is tudják, hogy kerületünkben, pontosabban Rákospalotán, a Fő utca 2. számú házban élt egy évig Babits Mihály, akinek születésének 125. évfordulója alkalmából ezen a helyszínen emlékünnepség volt a héten.
Az ünnepségen többek között részt vett dr. Pálinszki Antal alpolgármester és Németh Angéla, a MOS Bizottság elnöke, valamint a Kossuth Nevelési-Oktatási Központ diákjai, akik egy rövid műsorral emlékeztek az irodalmi nagyságra.
A Szózat hangjait követően dr. Pálinszki Antal mondott beszédet.
-Tisztelegni és megemlékezni jöttünk Babits emléke előtt- mondta, majd szólt arról, hogy a diákok az iskolában Babitsról, mint költőről tanulnak csak.
-De emellett irodalomszervező, műfordító is volt, így Dante: Divina Comedia (Isteni színjáték) című művét, a világirodalom remekét is itt fordította Rákospalotán. Pedig csak egy évig lakott itt. Emellett Újpesten tanított a főgimnáziumban- a jelenlegi Könyves Kálmán Gimnáziumban -35 éves koráig.
Tehát széleskörű tevékenységet végzett, hiszen a Nyugat szerkesztője is volt
Itt Rákospalotán azért szeretett lakni, mert ahogy Kosztolányi fogalmazott: ez már nem a főváros, de még nem is a vidék. Nagyon kedvelte, hogy itt a csendes vidékies életben nyugodtan tudott dolgozni. Legyünk egy kicsit büszkék arra, hogy ez az irodalmi nagyság Rákospalotán is lakott!- mondta az alpolgármester, majd a Kossuth iskola diákjai és pedagógusai (László Tamás, Ursu Tímea, Gombai Gábor, Benke Lucia, Bató Csaba, Kostyák József, Bolevácz Virág) tartották meg a Kocsmár Sándorné által összeállított műsort.
A műsort követően Babits Mihály emléktábláját az önkormányzat nevében Németh Angéla és Baracskay Éva, a Kossuth Nevelési-Oktatási Központ nevében Bikfalvi Borbála elnök-igazgató és Szalayné Kirádi Éva intézményegység-vezető koszorúzta meg.
Babits Mihály 1911.októberében költözött Rákospalotára abba a bérházba, melynek tulajdonosa Reicz Miklós volt. A kerületben megélt élményeiről később megírt Kártyavár című regényében is olvashatunk.