A fiatal mártírra emlékeztek

„Bauer Sándor és kortársai tökéletesen tisztában voltak vele, hogy nem szabadság az, amikor döntéseink nagy részét egy arctalan hatalom hozza meg helyettünk, amikor az egyén és az állam viszonyára az a legjellemzőbb, hogy jóformán mindenkinek félnie kell a hatalomtól. Amikor életed, vagyonod nincs biztonságban, mert egy hatalmasság bármikor úgy dönthet, hogy ami eddig a tiéd volt, az mostantól az övé – mondta dr. Matlák Gábor alpolgármester kedden a Rákospalotai Köztemetőben tartott önkormányzati megemlékezésen. Az alkalom az 1969. január 23-án elhunyt Bauer Sándorról szólt, aki a Nemzeti Múzeum lépcsőin gyújtotta fel magát. – Nem szabadság az, amikor nem jogokkal bíró polgárnak, hanem csak kötelességekkel bíró alattvalónak érezzük magunkat. Bauer Sándor és kortársai tisztában voltak vele, hogy nem nemzeti függetlenség az, amikor a magyarok életét meghatározó döntések jó részét Budapest helyett Moszkvában hozzák meg, mégpedig olyan orosz hatalmasságok, akiket nem hogy mi magyarok, de még saját népük sem tud leváltani.”

dr. Matlák Gábor alpolgármester

Az alpolgármester szerint talán Petőfi Sándor alakja és történelmi szerepe járhatott Bauer Sándor fejében akkor, amikor szimbolikus értékű tettéhez szimbolikus értékű helyszínt választott: a Nemzeti Múzeum lépcsőit, ami magyarok nemzedékeinek tudatában összefonódott a mártírhalált választott Petőfivel és a szabadságharccal. A hatalom mindent megtett, hogy Bauer Sándor mártíromságát elhallgassa, emlékét bemocskolja, emlékeztetett Matlák Gábor. Próbálták zavaros fejű elmebetegnek beállítani, aki egyszerűen csak öngyilkos lett. Közben pedig rettegtek, hogy esetleg követőkre talál.

„Üzen-e nekünk Bauer Sándor valamit? Hiszen a jelenkornak szóló üzenet nélkül a megemlékezés értelmetlen pótcselekvés. Bauer Sándor szembeszállt azokkal, akik Petőfi mártíromságát saját, romlott hatalmuk szolgálatába akarták állítani, hogy elvegyék a szabadságunkat. Ne hagyjuk, hogy Bauer Sándor emléke is – akár csak néhány évre – erre a sorsra jusson! Bauer Sándor a mi szabadságunkért halt meg. Ne hagyjuk, hogy áldozata hiábavaló legyen!” – zárta gondolatait az alpolgármester.

Az emlékezés virágait Tóth Imre és dr. Matlák Gábor alpolgármesterek helyezték el Bauer Sándor sírhelyére.

Ki volt Bauer Sándor?

Az 51 évvel ezelőtt, 1969. január 23-án elhunyt Bauer Sándor néma, ismeretlen hőse volt a szovjet elnyomás elleni tiltakozásnak. Története évtizedekig a mélyben szunnyadt, miközben az előtte példaként járó cseh Jan Palach tragédiája ikonikus történelmi pillanat. A cseh fiatalember néhány nappal Bauer előtt, 1969. január 16-án gyújtotta fel magát Prága főterén, hogy országa szovjet megszállása ellen tiltakozzon.

Palach január 19-én halt meg, ekkor, hirtelen ötletként foganhatott meg az elhatározás a 17 éves Bauerben, hogy követi a „cseh testvért”. Az autószerelőnek tanuló Bauer komoly gondolkodású srác volt. Ahogy az előtte járó cseh példakép, úgy Bauer Sándor is egy ikonikus helyet választott: a Nemzeti Múzeum kertjét. Bauer Sándor nem Rákospalotán élt, nem tudni pontosan, miért a XV. kerületben temették el, azonban az önkormányzat minden évben megemlékezik haláláról.

(D.I.)

Fotók: Csokonai Nonprofit Kft. | Vargosz