Egy korszak lezárult-megemlékezések

A rendezvények a Karácsony Benő parkban a Kopjafánál, majd az EU-fánál vette kezdetét. Amint a megemlékezésen elhangzott, a II. világháború az agresszív hatalmak (Németország, Olaszország, Japán) tömbjének háborúja volt a világ országainak többsége ellen.
1939. szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot. Nagy-Britannia és Franciaország két nap múlva hadat üzent Németországnak.
A világháború második szakasza 1941. június 22-én kezdődött a Szovjetunió megtámadásával. Az év végén, decemberben Japán hadiüzenet nélkül megtámadta az USA, Nagy-Britannia és Hollandia Csendes-óceáni birtokait.
A szörnyű háború Európában 1945. május 2-án Berlin elestével kezdett véget érni. Németország képviselői május 7-én Reimsben, 8-án pedig Berlinben kénytelenek voltak aláírni a föltétel nélküli fegyverletételről szóló okmányt. Másnap, 9-án Prága is fölszabadult. Ezért május 9-én a fasizmus felett aratott győzelemről emlékeznek meg világszerte.
Öt év, nyolc hónap és nyolc nap után 1945. május 9-e. egy korszakot zárt le az európai történelemben. A szörnyű mérleg 60 millió halott, az áldozatok fele civil. Közülük 6 milliót a származása, vallása miatt gyilkoltak meg. Épp ezért vissza kell gondolni és fejet kell hajtani mindazon hősök előtt, akik a népirtás ellen harcoltak, akik életüket áldozták a barbárság elleni küzdelemben.
Emlékezni kell a háború ártatlan, polgári áldozatainak millióira, az elhurcoltakra, és a munkaszolgálatban és a koncentrációs táborokban megöltekre. De nemcsak a háború borzalmaira kell emlékezni, hanem a világháborút követő békevágyra is.
Az emlékező gondolatokat követően a XV. kerületi Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal koszorúját Hajdu László polgármester és dr. Herczegh Julianna aljegyzőhelyezte el a kopjafánál, majd a XV. kerületi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat nevében Luca Bálint-, a Magyar Szocialista Párt XV. kerületi szervezete nevében Gyurcsánszky János és Bringye Viktória-, az 56-os Szövetség XV. kerületi Szervezete nevében Bácskai Endre a kerület díszpolgára és Kis Amadáné-, a Magyar Ellenállók Antifasiszták Szövetségének XV. kerületi Szervezete nevében Szabó László és Szabados György-, míg a Kossuth Nevelési-Oktatási Központ, Általános Iskola és Óvoda nevében Bikkfalvi Borbála elnök-igazgató, Szalayné Kirádi Éva intézmény egységvezető valamint Rosta Kata 8.a és Mike Diána 7.b osztályos tanulók koszorúztak.
Az ünnepség ezután az Európa fánál folytatódott, ahol a Kossuth Nevelési – Oktatási Központ, Óvoda és Általános Iskola diákjainak műsorát tekinthették meg a megemlékezők. A műsorban Somogyi Ádám 8.b, Szabó Adrienn 8.c osztályos tanulók szavaltak, német népviseletben táncolt Rosta Kata és Mike Diána, valamint az iskola kamarakórusa énekelt. Az EU fára ezt követően a nemzeti színű, majd a kerület, illetve a kék EU szalagot kötötték fel a kerületi önkormányzat, a kerületi GYIÖK és az iskolák képviselői.
A megemlékezők ezt követően a Rákospalotai temetőben, a Szovjet hősi emlékműnél és az Ismeretlen katona sírjánál rótták le kegyeletüket. Ahol a magyar, az ukrán, a moldáv himnusz elhangzását követően hangzottak el a megemlékező szavak.
– Évről évre megemlékezünk itt a Rákospalotai temetőben azokról a szovjet katonákról és ismeretlen hősökről, kik az életüket áldozták a fasizmus elleni harcban. Május 9-e, a győzelem ünnepe nélkülük nem jöhetett volna létre. A szövetséges hatalmak, közöttük a Vörös Hadsereg nagy áldozatok, hosszú fegyveres harcok árán tudott csak győzelmet aratni. Sokakat hiába vártak vissza a frontokról, a háború nagy fenevadjának áldozatai lettek. Nevük felkerült a temetőben felállított hősi emlékművekre örök mementóul az utókornak.
E szavakat követően hajtottak fejet és helyezték el koszorúikat a kerületi önkormányzat és polgármesteri hivatal-, a GYIÖK, az MSZP XV. kerületi Szervezete, az MSZMP XV. kerületi Szervezete, a Magyar Ellenállók Antifasiszták Szövetségének XV. kerületi Szervezete képviselői mellett a kerület díszpolgárai: Bácskai Endre és dr. Ódor József, valamint Andrej Droszt ezredes, Ukrajna Nagykövetségének képviseletében, Codreanu Alexandr tanácsos és Szirbu Oleg, a Moldovai Köztársaság Nagykövetségének képviseletében.
Az Európa napi ünnepség ezután az újpalotai Fő téren, az Európa-fánál folytatódott, ahol elhangzott, hogy 1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter ? Jean Monnet, a francia Tervhivatal elnökének ötlete nyomán – párizsi sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozta az azóta Schuman-deklarációként híressé vált tervét, s ezzel tulajdonképpen megalapozta azt az integrációs folyamatot, amely napjainkra az Európai Unió létrejöttéhez vezetett. Az elképzelés lényege a német szén és a francia acél közös kitermelésén alapuló együttműködés volt egy újonnan létrehozott úgynevezett Európai Intézet irányítása alatt, amelynek révén ellenőrizhetővé válik a nehézipar, s így a háborúhoz nélkülözhetetlen fegyvergyártás is. Ebben látta Schuman a garanciát arra nézve, hogy többé nem fenyegeti – és nem taszítja harmadik világháborúba – egy agresszor állam újra egész Európát és a világot. Schuman terve alapján 1951-ben létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget az „alapító hatok”-nak is nevezett Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország. Később, 1957-ben a hat állam újabb területekre terjesztette ki együttműködését, s ennek nyomán jött létre az Európai Atomenergia Közösség és az Európai Gazdasági Közösség, s ezzel az európai integráció alapját képező három közösség megkezdte működését. Az EK állam- és kormányfői 1985-ben a milánói EU-csúcson határozták el, hogy az európai jelképek sorába emelik a Schuman-deklaráció nyilvánosságra hozatalának – mint az integráció kezdetének – napját, s minden évben május 9-én ünneplik az Európa Napot, az Európai Unió politikai egységét szimbolizáló jelképet.
A Magyar Országgyűlés 2005-ben törvényt hozott május 9-e Európa Napjává nyilvánításáról. A törvény indoklásában olvasható:
„Az Európai Unió létrejöttének célja, hogy az európai értékekre alapozva, a béke, a demokrácia, a szabadság és a szolidaritás szellemében egységbe tömörítse a kontinens országait. ?Magyarország 2004. május elsején abban a reményben csatlakozott az Európai Unióhoz, hogy kiszélesedjen és magasabb szintre jusson ez az együttműködés a közös európai értékeket valló népek között. Hisszük, hogy az Európai Unióhoz csatlakozott országok szabadságát, nemzeti függetlenségét, gazdasági fejlődését és szociális haladását csakis egy öntudatos, tenni kész és tenni képes közösség tudja biztosítani.”
E szavak elhangzását követően a László Gyula Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda diákjai (Gaál Mónia, Stanski Orsolya, Zima Richárd, Marinka Emese, Tóth Gergely, Láposi Dániel ) adták elő rövid műsorukat, felkészítő tanáruk Bata Krisztina és Farkas Mónika voltak.
A rendezvénysorozat zárásaként a résztvevők a nemzeti színű-, a kerület- és az EU szalagját felkötötték az Európa fára, majd felcsendültek az Európai Unió himnuszának hangjai.