Menu

A haza bennünk van

2008.03.21.

Idén is a kerület több helyszínén folytak az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett programok. Délelőtt és délután is párhuzamosan két vagy több helyszínen.

Délelőtt a Széchenyi téri emlékmécsesnél a László Gyula Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda diákjai tartották meg színvonalas műsorukat, majd Kiss Péter miniszter, országgyűlési képviselő tartotta meg ünnepi beszédét.
-1848-ban, a népek tavaszán a magyar forradalom és szabadságharc hősei bátorsággal, hittel és meggyőződéssel léptek fel a szabadság és a függetlenség érdekében. Megújulást, friss és modern gondolkodást, változást, reformokat és egyenrangú felekhez méltó párbeszédet kívántak. Ők is jól tudták, minden változás, ami meglévő szokásokat és jogokat érint, nagyon nehéz és keserves folyamat, sokak érdekeit sérti, többek félelmét, szorongását felébreszti, olykor komoly ellenállásba ütközik. Bár 1848-49-ben komoly ellentétek feszültek a kor nagyjai között, az alapértékekben teljes volt az egyetértés. Meggyőződéssel vallották, hogy a vita nem fajulhat ellenségeskedéssé vagy gyűlölködéssé. Hitték és vallották, amit Kossuth így fogalmazott meg: „A haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz.” 160 évvel később a kihívás még mindig hasonló, de az esélyeink alapvetően mások, a lehetőségeink sokkalta nagyobbak, mint elődeinkké voltak. Ma sem forradalom, sem szabadságharc nem kell ahhoz, hogy a múlt felől a jövő, kelet felől a nyugat felé fordítsuk Magyarországot. Ma elég lenne ehhez az együttműködés, és az, hogy a politika egy kis önmérsékletet tanúsítson, ne csak tetszeni, hanem használni is akarjon, képes legyen ellentmondani a felelőtlen szavak és tettek csábításának. A haza, a nemzet nem csupán elvont fogalom, nem csak egy távoli eszménykép. A haza bennünk van, ott van mindannyiunkban, jobb- és baloldali, liberális és konzervatív polgárban. A hazát ugyanis mi magunk tesszük olyanná, amilyen: legjobb tudásunk, legjobb képességeink alapján, felelősséggel és hittel képesek vagyunk összetartó, szolidáris nemzetet építeni- mondta többek között Kiss Péter, majd gondolatait így zárta: Ma is érdemes emlékezetünkbe idézni Széchenyi szavait: „Sokan azt gondolják: Magyarország – volt, én azt szeretném hinni: lesz.”
Az ünnepi szavakat követően a megemlékezés virágait és koszorúit helyezték el az önkormányzat- és a polgármesteri hivatal képviselői mellett a pártok, civil szervezetek, iskolák delegáltjai is.
Az ünnepség ezt követően a Kossuth szobornál folytatódott, ahol a Szilas Néptáncegyüttes ünnepi műsorát láthattuk, majd dr. Varga Pál a Gazdakör elnöke mondott ünnepi beszédet.
-Egy múlt századi mondás szerint, a nemzet az élők, a holtak és a még meg nem születettek szövetsége. A magyar nemzet ünnepén illő megemlékezni az 1848-as forradalom vezetőiről, államférfijairól, de azokról is, akik kevésbé ismertek, de tevékeny résztvevői voltak az eseményeknek. Mint lokálpatrióta palotai azokra emlékezem most, akik szűkebb szülőhazámmal, Rákospalotával álltak kapcsolatban. 4 utcanevet mondok, ahol lakunk, ahol mindennap megfordulunk, de nem mindenki tudja, mivel érdemelték ki e nevek viselői, hogy utcát nevezzenek el róluk. Károlyi Sándor, Székely Elek, Lukácsi Sándor és Tóth István.
Gróf Károlyi Sándor 1848-ban Palota földesura, a szabadságharc alatt Klapka György seregében százados. Március 15. után saját költségén száz palotai és fóti lovas nemzetőr felszerelését biztosította. 1849-ben Párizsba emigrált, és csak az általános amnesztia után tér vissza. Fóton a családi kriptában temetik el.
Lukácsi Sándor palotai kertész, 1848-ban Perczel Mór seregében honvéd hadbiztos. Végigharcolja a dunántúli hadjáratot. Három és fél holdas kertet és faiskolát telepített Palotán. A Sín utcában volt a nyaralója,és a palotai temetőben temették el.
Székely Elek erdélyi, csíki születésű honvéd őrnagy. Harcolt a délvidéken a szerb lázadókkal, utána Nagyvárad térparancsnoka volt. Szegényen, Fót felé haladva a falu határában érte utol a halál. A község költségén az öregpalotai temetőben temették el. És végül Tóth István, az öregfalusiak kedvéért: Biharos Tóth István. Annak a száz nemzetőrnek az egyike, akiket dr. Károlyi Sándor szerelt fel. Végigszolgálja a szabadságharcot. 1862-től közel 40 évig Palota bírája. Őt is az itteni temetőben temették el.
A palotai temetőt több mint 90 éve bezárták. Most sportpálya áll a helyén. Egyetlen sír sem került át az új temetőbe. Emlékezzünk tehát a palotai hősökre, ha a róluk elnevezett utcákban járunk-mondta Varga Pál. A délelőtti program ezen a helyszínen ismét koszorúk és virágok elhelyezésével ért véget.
Közben a Pestújhelyi téren is megemlékezés volt. A program keretében Tóth Erzsébet író, költő mondott ünnepi beszédet, Vitai Ildikó József Attila és Petőfi Sándor megzenésített verseit adta elő, majd a 32-es gyalogezred hagyományőrző közösségének tagjai mutatták be műsorukat. Az 1848-as emlékműnél a civil szervezetek helyezték el koszorúikat, virágaikat.
Délután és kora este ismét a kerület több helyszíne adott otthont az ünnepi programoknak.
A megemlékezésen részt vett többek között Hajdu László polgármester, Gyurcsánszky János, dr. Pálinszki Antal és Király Csaba alpolgármester.
A Kolozsvár Általános Iskola és Összevont Óvoda a 160. évfordulóhoz illeszkedő színvonalas, jelmezes, zenés-táncos ünnepi műsort tartott. A diákokat Szarvady Mónika, Tompa Ádámné Somodi Edina, Koller Anita és Nedoba Katalin tanította be.
A műsort követően Gyurcsánszky János tartotta meg ünnepi beszédét.
-A mai napon szerte az országban és a világ számtalan pontján százezrek emlékeznek és ünnepelnek a nemzet zászlajával és a szimbolikus jelentőségű kokárdával. Emlékezik és ünnepel az ország. Emlékezik az 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra, a márciusi ifjakra, a szabadságharc hőseire, áldozataira. Nekik is köszönhetjük, nekik is köszönjük, hogy ma Magyarország szabad és független ország, a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagja, népünk békében él?Emlékezzünk! 1848. március 15-e nyitánya volt a magyar felzárkózásnak a modern korba, az akkori nyugatba, ha úgy tetszik Európába. Az ekkor elért forradalmi változások nyitották meg a lehetőséget és a kiegyezés tette azt teljessé. Magyarország a haladó világba emelkedett. 1848-as márciusi forradalom az ifjúság forradalma volt. A felvilágosodott, a bátor, a szabadságot, függetlenséget akaró ifjúság forradalma. Azok forradalma, akik nem csak a Pilvaxban, a Nemzeti Múzeum előtt, nem csak Táncsics börtönénél mutatták meg bátorságukat, hanem a csatatéren is. A huszon- és harmincévesek alkotta honvéd zászlóaljakban, Görgey, Klapka, Bem seregeiben, sokan közülük életüket áldozva fel- mondta többek között Gyurcsánszky János.
Az alpolgármester beszédét követően a pártok, a kisebbségi önkormányzatok, a civil szervezetek, valamint a Pestújhelyi Nevelési-Oktatási Központ képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit, virágait.
A programok ezt követően szintén két helyszínen voltak: egyrészt az Újpalotai Közösségi Házban, ahol A nemzettudat erkölcsisége címmel Hofher József jezsuita atya tartott előadást, illetve Andorka Péter: Üzen a március című dalfüzérének bemutatója volt.
Ezzel a programmal párhuzamosan a Pestújhelyi Közösségi Házban a Jánosi együttes ünnepi műsorát megelőzően dr. Pálinszki Antal tartott ünnepi beszédet. Gondolatait a 2008. a Reneszánsz Éve témakörében fogalmazta meg, visszatekintve a reneszánsz kor magyar és olasz nagyjaira, és végigvezetve 1848/49-es forradalom és szabadságharc eszméin keresztül a jelenig. Mindeközben Mádi Jenő, a POFOSZ országos elnöke és Szalay Zoltán, a POFOSZ budapesti elnöke Hajdu László polgármesternek átadta a Hazáért Érdemkeresztet, melyet már korábban odaítélek neki, csak alkalom hiányában nem került sor a korábbiakban ennek ünnepélyes átadására.
Az ünnepségsorozat a Jánosi együttes énekes-zenés műsorával folytatódott és fejeződött be, melyben a XVIII.század közepi és végi, valamint a XIX. század eleji zenék, énekes művek csendültek fel.