Fórum volt a kerület szabályozási tervéről

A fórumot Gyurcsánszky János nyitotta meg, majd a szabályozási tervet Balázs Zoltán ismertette.
-A kerületben többek között a bányató és környéke, a Medimpex területe, a hulladékhasznosító, a Bogáncs utca, a növényolaj gyár területe rendelkezik 2003 óta elfogadott szabályozási tervvel. Függőben levő szabályozások ennek ellenére akadnak még. Ilyen többek között az Asia Center és a China Markt területe, a régi és az új MÁV telep, továbbá az Észak-pesti Kórház területe. A meglevő szabályzat felülvizsgálatát, aktualizálását 2004-ben kezdte el a kerület vezetése- mondta a főépítész, majd hozzátette, hogy a kerületben számos olyan terület van, ahol még nincs elfogadott szabályozási terv, ám a távlati cél az, hogy 2008-ra új KVSZ-szel, illetve minden területre szabályozási tervvel, térinformatikai adatbázissal rendelkezzen a kerület.
A főépítész beszélt arról is, hogy a 2006-ban módosított Építési Törvénnyel összhangban kell lennie az országos, a fővárosi, illetve a kerületi előírásoknak. A főváros tervei szerint Újpalotán alakítják ki. az elővárosi vasút megállóját, illetve tervbe vették a 3-as metróvonal meghosszabbítását a rákospalotai vasútállomásig. Ám az is tény, hogy a kerületnek hiányzik a 4-es metró városrész irányába történő meghosszabbítása. A terv elkészítésénél szempont volt. hogy a kerület kertvárosi részeinek jellegét megőrizzék, s ennek érdekében szabályozni kívánják a lakásszámot.
Több területen jelentős fejlesztéseket hajtanak végre, melyek megvalósításához a főváros segítéségét kérte a kerület. A kerületi önkormányzat támogatja az M0 kerületet érintő szakaszának megépítését, főleg azért, mert így lehetőség lesz az M3-as bevezető szakaszának a nehézgépjárművek általi tehermentesítésére, illetve szorgalmazzák a Mogyoród útja megépítését a Szentmihályi út tehermentesítése érdekében, kiemelten támogatják a lakótelepek, a MÁV-telep rehabilitációját, viszont az ún. „munkáskörút” megépítését a tervezett formában nem támogatja a városrész. A bányató és környékére készített szabályozási tervben kifejezetten a rekreációs célú beruházásokat támogatja a kerület. Fontos, de egyelőre távlati célú elképzelés az Őrjárat utcai ingatlan egészségügyi és szociális irányú fejlesztése, illetve, hogy minden városrészben megvalósulhasson egy-egy uszoda.
A főépítész ismertetője után a lakosok tehették fel kérdéseiket:
-A Szilas parkban lakó hozzászóló nehezményezte, hogy az otthonához közel eső területen levő irodaházat egy éve folyamatosan átépítik, ami komoly zajártalommal jár. Nem tudják, mi lesz az irodaház helyén, ki a beruházó, ki a kivitelező. Egy hete van tudomása arról, hogy az IBM-nek lesz egy elosztó-központja a területen, ahol erős zaj- és sugárterhelés lesz. Kérdése, hogy ehhez az építkezéshez az önkormányzat adott-e engedélyt? Nincs szabályozás arra, hogy a munkások mikor kezdhetik a munkát, dolgozhatnak-e vasárnap. Az AsiaCenter második ütemének megvalósítása mikorra várható, illetve azt is megemlítette, hogy a Pólus Center közelében 7 éve áll egy romos ház, amely elvileg nyugdíjas ház lenne, ám évek óta nem építik, és nem bontják le. Ki építteti a házat?
-Egy másik lakó a Csobogós utca közelében levő színesfém hulladékgyűjtő vállalkozás működtetését sérelmezte: a vállalkozás zajos, büdös. Kérdésként fogalmazódott meg, hogy mi az önkormányzat célja a vállalkozással?
-Elhangzott az is, hogy az önkormányzat honlapján rossz táblázat szerepel az építménymagassággal kapcsolatban. Kérték, hogy aktualizálják az adatokat. Az építménymagasságnál miért térnek el az OTÉK előírásaitól?
-Többen sérelmezték, hogy a telkeken sorra épülnek a családi házas övezettől idegen több lakásos, emeletes társasházak.
-Érdeklődtek arról is, hogy a rendezési terv kiterjed-e a közlekedési útvonalakra, illetve mikor épül tovább az M3-as mellett a zajvédő fal.
Ezek után Gergelyi Ferenc kezdte el a feltett kérdések megválaszolását. Elmondta, hogy
a Szilas-park területe szabályozási tervvel rendelkezik, de 3 éve egy új szabályozási terv készítése folyik, amely nem tud zöld ágra vergődni több ok miatt. A Nyírpalota út meghosszabbítása sugár irányú, melyet szakmai szempontból nem tartanak szerencsésnek. A Nyírpalota út az FSZKT által keretövezetbe sorolt területét nem áll módjában a kerületnek megváltoztatni, csak a Fővárosi Közgyűlésnek. Tudomásul kell venniük, hogy a Nyírpalota út közlekedési terület. Nem valósult meg az a terv, hogy épüljön egy út, ami elkerüli a lakótelepet. A területet érinti a metró, melynek építése bizonytalan, de szerepel a főváros közlekedési rendszerfejlesztési tervében. A főváros vagy megvalósítja a programot, vagy nem. A szabályzatnak kötelező alapkritériumokat kell tartalmaznia. Balázs Zoltán mindehhez hozzátette, hogy a Szilas parki irodaház épületét korszerűsítik. A beruházás folyamatát azonban befolyásolja az építtető, a kivitelező szándéka. A tervtanács korszerű irodaház építését hagyta jóvá, a beruházásokat pedig az építési hatóság felügyeli. A színesfém hulladékgyűjtő ügyét ki fogják vizsgálni. A főépítész elmondta azt is, hogy az előírásbeli hiányosságot használják ki a vállalkozók, melyeket most próbálnak kiküszöbölni. Társasházakat pedig kizárólag a meglevő szabályozás alapján lehet építeni.
– A Fővárosnak közlekedési rendszerterve van, melyben meghatározza az utak besorolását, terhelési mértékét stb. A tervezés során ezt veszi a kerület is figyelembe, ha szükséges, változtatást javasol. Készítünk egy közlekedési koncepciót, amelyben valamennyi szükséges kritériumot megvizsgálunk. Felújításakor pedig szakemberek vizsgálják meg az utak állapotát.
A zajvédőfallal kapcsolatban kitért arra a főépítész, hogy az önkormányzat 2004-ben kérte a fővárostól, hogy ne csak zajvédőfal készüljön, hanem vizsgálják felül a Szerencs utcai átjáró mostani kialakítását.
Gyurcsánszky János annyit tett hozzá az elhangzottakhoz, hogy megvizsgálják: kapott-e a Pólus mellett a régi irodaház építésére engedélyt a beruházó. A Pólus melletti zöldterület egyébként nem az önkormányzat tulajdona. A nyugdíjas ház valóban megépül, amennyiben a telek tulajdonosa ki tudja szélesíteni a telkét. A Szerencs utca Rákos úti oldalát az önkormányzat újíttatja fel. A beruházás során az alaptól és faltól falig újjáépítik az utat. A felújítás 200 millió forintba kerül.
Az alpolgármester azt is elmondja, hogy a Szentmihályi útnál körforgalmat, a Külső-határ útnál pedig 2×2 sávos utat építenek. Az M3-as autópálya mellett folytatják a zajvédőfal megépítését egészen a Szentmihályi útig. Az autópálya mellé települt vállalkozások azonban fellebbeztek az építés ellen, így a Norvég Alapból kapható támogatás bizonytalanná vált.
A lakosok ezután ismét szót kaphattak.
-Elhangzott, hogy a Lovasút köznél az eddigi közutat magánúttá kerítik le. Nem tudják a lakók, hogy erről tud-e az önkormányzat és a kerítés építőjének van-e engedélye ehhez a munkához. Gyurcsánszky János rögtön reagált és elmondta, hogy megvizsgálják a problémát.
?Vélemény volt arról is, hogy a szabályzatot a közlekedés szabályozása nélkül nem lehet értelmezni. Jó gondolatnak tartják, hogy a kerület a külső területeire tervezi az ipari vállalkozásokat.
-A Karácsony Benő parkban épülő új épületegyüttesről is érdeklődtek a lakók. Kérdésként fogalmazódott meg, hogy a tervezet szöveges ismertetőjét a jelenlévők, illetve az otthon maradó lakók hol ismerhetik meg? A Csömöri- és a Szilas-patak védelmét hogyan kívánják megoldani? Tervezik a zöldfelületek növelését?
Az újabb kérdések után Gyurcsánszky János kezdte meg a válaszadást. A képviselő-testület döntött arról, hogy a Karácsony Benő park Deák Ferenc utca felőli oldalán felépítenek egy 400 férőhelyes, több funkciós csarnokot. Az intézmény elsődlegesen az általános és középiskolások testnevelését szolgálná. Az építkezés feltételeinek biztosítása érdekében került sor a Deák utcai szanálásokra. Ha megkezdődik az építkezés, a Deák Ferenc utcát ki kell szélesíteni, kanyarodó sávval kell rávezetni a forgalmat a Rákospalotát Újpesttel összekötő felüljáróra. A tervekben szerepel, hogy megépül az AsiaCenter II. üteme, az elképzelések szerint a beruházás 2008-ban kezdődik.
Gergelyi Ferenc a tervező cég képviseletében elmondta, hogy a jelenleg hatályos KVSZ-t korábbi rendelkezések, elfogadott szabályozási tervek alapján szerkesztették. Olyan konstrukciót készítettek, amelyben a szabályozási tervek a műszaki tervek figyelembevételével külön előírásokat tartalmaznak. A gyűjtemény első része az általános szabályokat tartalmazza, ezek a kerület egészére vonatkoznak. A második rész az övezetekkel foglalkozik. A Fővárosi Önkormányzat határozza meg a kerületben lehetséges keretövezeteket, ami alapján a kerületben családi házas keretövezet nincs. Az L4 keretövezet ad lehetőséget a családi házas területeken az építménymagasság, a lakásszám korlátozására.
Ebbe a keretövezetbe a javaslatuk szerint nyolc építési övezet tartozik, ahol az építménymagasság 5-7.5 méterig lehetséges. A telekméretek is differenciáltak. Az OTÉK előírja, hogy az építmények közötti legkisebb távolságot az adott építési övezetre vonatkozó építménymagasság határozza meg. Az építési övezetekre vonatkozó kötelező paramétereket kell megállapítani. A szabályozási tervekben nem történik meg ezeknek a területeknek a konkrét felmérése, ezért szívesen veszik a javaslatokat.
Balázs Zoltán hozzátette az elhangzottakhoz, hogy a társasházépítés jogi, illetve építési fogalom. A társasház fogalmának műszaki meghatározása, hogy az épületben egy bejáratból több lakás közelíthető meg. A képviselő-testület a szabályozási tervet a civilszervezetekkel, a lakossággal történt egyeztetés után tárgyalta. Döntött a testület a Bányató és környékére, a temető bővítési területére vonatkozó, valamint a Városközpont szabályozási tervének módosításáról szóló tervekről. A Dobó utcától délre eső terület szabályozási terve váltott ki komoly vitát. A tervvel kapcsolatban a civil szervezetek a lakossággal összefogva gyűjtöttek aláírásokat. Azt kérték, hogy a kertvárosi részen ne épülhessen olyan társasház, ami túlépítést eredményezne, sértené az ott lakók alkotmányos jogait. A felvetett problémákat a hivatal minden esetben megvizsgálja. A szabályozási tervek már úgy készülnek, hogy részleteiben vizsgálják a terület tulajdonosi szerkezetét, és ha szükséges, akkor visszaszabályozásra tesznek javaslatot. A Dobó utca és környéke szabályozási tervénél a fő problémát a lakásszám meghatározása okozta. A tervezetben 200 m2/telekhányad szerepelt, az elfogadott rendeletben pedig, 150 m2/telekhányad. A gondot az okozza, hogy a főváros szabályozási tervében az L4 övezet intenzív kertvárosi övezetként szerepel. Véleménye szerint az intenzív megjelölés az L7 övezetre lehet igaz. Ezek alapján az FSZKT módosítását kezdeményezte a kerület.
A területen vizsgálták az utak keresztmetszetét is.
A parkolási gondok megoldására a budapesti kerületek főépítészei és a Fővárosi Önkormányzat főépítésze együtt kerestek megoldásokat. Az OTÉK szabályozza, hogy amennyiben a helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik, akkor az újonnan épült társasházaknál a parkolást telken belül kell megoldani. Az építménymagasság meghatározására a családi ház építésének engedélyezésénél is figyelni kell.
A KVSZ végső egyeztetési folyamatát szakmailag előkészítették. A lakossági, civil és a szakhatósági egyeztetéseket folytatják. Ha szükségesnek látják, javasolni fogják a változtatási tilalom bevezetését is, erre vonatkozóan több helyszínen folyik vizsgálat. A javasolt előírás-gyűjteményt tervezetként megjelentetik az önkormányzat honlapján és a Városházi Naplóban.
Szeretnék, ha a kerületben működne a térinformatika, a szabályozási terveket digitálizálni kívánják. Fontos lenne viszont, hogy az ingatlanvásárlás előtt mindenki érdeklődjön és kérjen írásos állásfoglalást arról, hogy a telken mit lehet építeni. Évek óta igény, hogy legyen kerületfejlesztési koncepció, de nem ugyanazt jelenti a kerületfejlesztési koncepció, mint a területfejlesztési koncepció. A kerületfejlesztési koncepció átfogóan tartalmazza például az oktatás, egészségügy fejlesztését, s ennek része a területfejlesztési koncepció is.
Tény azonban, hogy a főváros által meghatározott keretövezeti besorolásokat a kerületnek kötelezően alkalmaznia kell. A kerület a „munkáskörúttal” kapcsolatos keretövezet módosítást azonban nem fogadta el, megkifogásolta. Amíg nem születik döntés, ezt a területet nem jelölik az övezeti tervlapon. A fővárosi szabályozás a telektömbön belül minden telek esetében három telekhatárt jelöl meg, de a korlátozást a Földhivatalnál nem jegyezteti be.
Az északi területekre olyan szabályozási terveket kell készíteni, amelyek a kerület érdekét szolgálják. Szeretnék, hogy a lakóterületekről a vállalkozások ezekre a részekre települnének ki. Az M3-as mentén olyan szabályozási terv elkészítését kezdeményezte az önkormányzat, amely nemcsak a zajvédőfal megépítését tartalmazza, hanem az ott lakók érdekeit is figyelembe veszi, zöldsáv kialakítását is előírja.
Az eredményekről, a tervekről elmondta, hogy elkezdődött a panelrehabilitáció, s elindítják a MÁV-telep rehabilitációját. Újpalota parkvárosnak Újpalotával szerves egységet kell alkotnia. A KVSZ felülvizsgálatánál fontosnak tartják, hogy figyelembe vegyék több száz lakó, több száz vállalkozó, az önkormányzat vezetése és az építési hatóság véleményét.