A klíma védelméért, együtt az itt élőkkel

Korábban nem volt, április végén megszületett a XV. kerület rendelete a fák védelméről. Az új jogszabály részletezi a fakivágás engedélyezését és az ahhoz kapcsolódó pótlási kötelezettség teljesítését. A rendelet megalkotása mögötti szándékokról, a szabályokról a jogszabály előkészítésében szerepet vállaló klímavédelmi, környezetvédelmi ügyekért felelős alpolgármesterrel, dr. Matlák Gáborral beszélgettünk.

„Ez a szabályozás két, jól elkülöníthető csoportot szólít meg, vagy éppen foglalkoztathat. A klímaváltozásra, a környezetvédelemre fogékony emberekre gondolok, illetve azokra, akiknek ennél sokkal fontosabb a magántulajdonuk feletti kizárólagos rendelkezésük, és nem igazán fogadnak el ezzel kapcsolatban semmilyen közösségi beleszólást.

A környezettel kapcsolatos szabályozásokkal kapcsolatban általános tapasztalat, hogy mindig van egy kisebbséget jelentő, ellenérdekelt csoport, amely határozottan fellép, illetve ott a többség, amely szeretne jó levegőt magának és a gyerekeinek és érdekelt a szabályok szigorításában. Utóbbiak viszont sosem olyan motiváltak, mint az ellenérdekeltek”.

Az alpolgármester szerint olyan ponthoz érkeztünk, amikor el kell fogadnunk, hogy a saját kertünkben növő fákhoz már nem csak nekünk van közünk. Ráadásul, emlékeztetett, korábban létezett országos szintű szabályozás a magánterületi fapótlásra, azonban a jogalkotó a lovak közé dobta a gyeplőt és megszűntek ezek a szabályok. Matlák Gábor szerint a fakivágások és -pótlások szabályozása hathat újszerűen, miközben természetesen adottnak vesszük az építési szabályok létét és betartását – amelyek egyrészről szintén korlátozzák, mit kezdhetünk a magántulajdonunkkal, másrészt megvédenek minket attól, hogy mások úgy építkezzenek, ami a mi életminőségünket érintené hátrányosan.

A rendelet megalkotásával életbe lépő fő szabály, amit mindenkinek érdemes tudnia, hogy ingatlanonként évente – a jegyzőnek tett bejelentés mellett – két fa külön engedély és pótlási kötelezettség nélkül is kivágható.

Bejelenteni sem kell a magánterületen álló, 10 centinél kisebb törzsátmérőjű gyümölcsfa, a kiszáradt fa, az inváziós fajú fa, valamint 5 centinél kisebb átmérőjű kisarjadt újulat kivágását. Külön szabályok vonatkoznak az életet, vagyont veszélyeztető fákra: ezeket az ingatlantulajdonosnak – ha nincs más mód a veszélyelhárításra – haladéktalanul ki kell vágnia és legfeljebb három nappal később ezt be kell jelentenie.

A most elfogadott szabályokat tovább ismertetve dr. Matlák Gábor kiemelte, hogy ha valaki egy naptári évben kettőnél több fát szeretne kivágni, akkor már pótlási kötelezettség lép fel. A rendelet ezen a ponton élesen megkülönbözteti az 1000 négyzetméternél kisebb és nagyobb magántelkeket. Utóbbiak jellemzően közületek, vállalkozások ingatlanai. Az 1000 négyzetméter feletti telekméret esetén a kivágni tervezett fák törzsátmérőinek 100 százalékát kell pótolni. Fontos részlet tehát, hogy nem darabszámra kell pótolni a kivágott növényt: ha valaki eltávolít egy 30 centi törzsátmérőjű fát, akkor például öt darab hatcentis átmérőjűt kell helyette ültetnie.

Ez nem vonatkozik az 1000 négyzetméternél kisebb telkekre, mert ott nem törzsátmérőhöz, csak darabszámhoz van kötve a pótlási kötelezettség. A rendelet kimondja, hogy a pótlás esetén az ültetett facsemete törzsátmérője nem lehet kisebb, mint 5 centi. Az 1000 négyzetméternél kisebb telkek tulajdonosai számára még egy jelentős könnyítést tartalmaz a rendelet: ha az ingatlanon a fával borítottság mértéke nagyobb, mint egy fa száz négyzetméterenként, akkor a kivágott növény pótlása nem szükséges.

Magánterületi fák pótlását elsősorban telken belül kell elvégezni, vegetációs időszakon kívül, ültetési idényben.

A pótlási kötelezettség kiváltható pénzben is, de ennek feltételei vannak, jegyezte meg dr. Matlák Gábor. „Amennyiben a fa pótlása a telken belül nem teljesíthető”, szól a rendelet, a jegyző kompenzációként pénzbeli megváltásra kötelezi a tulajdonost, ennek mértéke jelenleg 150 ezer forint – kivágott fánként.

Az alpolgármester kiemelte, hogy a pótlási kötelezettség nem szankció, hanem alapvető kötelezettség. Nem bírságként értelmezendő tehát a pótlás, illetve a helyette fizetendő pénzbeli megváltás. Szemben az engedély hiányában végzett fakivágás esetével, amire a közigazgatási szabálysértések szankcióiról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A rendelet szabályozza a közterületi fakivágás egyes részleteit is (erre alapjában véve a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet előírásai vonatkoznak). A szabályozás arra is kitér, hogy ha építési munkák során a tervekben megmaradóként, vagy megvédendőként feltüntetett fákat vágnak ki, akkor azok pótlásáról gondoskodni kell.

A rendeletet értékelve dr. Matlák Gábor azt mondta, mind a XV. kerület zöld, kertvárosias jellege, mind az éghajlati viszonyaink markáns változása szükségessé tette a fák helyi védelméről szóló rendelet megalkotását. Az első, nagyon fontos lépésnek tartja a magánterületi fakivágás és -pótlás szabályozását annak tudatosítása érdekében, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem, a környezetvédelem nem elvont fogalmak, hanem bizony a saját kertjeinkben is felbukkanó feladat.

(Cs.B.)