Márton Mihály

Márton Mihály atya 1966-tól, felszentelésétől szolgálta az embereket és a közösségeket. 1991-ben megtartott ezüstmiséjének mottója nagyon jól foglalja össze és írja le személyét és életét: „A gyöngék közt gyönge lettem, hogy megnyerjem a gyöngéket. MINDENKINEK MINDENE LETTEM, HOGY MINDENKIT MEGMENTHESSEK.” (I. Kor. 9,22.)

Márton Mihály atya a Pestújhelyi Keresztelő Szent János Plébánia esperes-plébánosa mindenkihez közel állt, mindenkivel közvetlen volt, mindenkihez megtalálta az utat. Hosszú, de korai, 2001-ben bekövetkezett halálával mégis rövid szolgálatot töltött be a XV. kerületben, Pestújhelyen. Szerette és értette a gyermekeket és ministránsait, megértette a dolgozók mindennapjait és problémáit, felkarolta az elesetteket és az időseket. Igazi közösséget épített a plébánia köré.

Az 1990-es évek elején megkezdte újpalotán is a vasárnapi szentmisék bemutatását. Ő volt a kezdeményezője annak, hogy az 1970-es években épült újpalotai lakótelepnek temploma legyen.

Életútjának elismeréseként 2009-ben posztumusz Civis Honoratus díjjal tüntették ki.