Cseszka Edit

A Tavasz Nőikar volt énektanára, kórusvezetője. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karvezetés-ének szakán folytatta, ahol Kodály Zoltán és Vásárhelyi Zoltán növendéke volt. 1959-től korán bekövetkezett halálig, 1991-ig több évtizeden keresztül dolgozott énektanárként és kórusvezető karnagyként a XV. kerület több iskolájában megalapozva a fiatalok körében a zenei igényességet, megszeretetve velük az éneklést és a kórusmuzsikát. A Bocskai utcai általános iskolában, majd a Rädda Barnen utcai ének-zene tagozatos általános iskolában folytatott pedagógusi munkája mellett énekkart, gyerekkart, valamint ifjúsági kórusokat is alapított. Jelenleg is aktívan működő Tavasz Nőikart is ifjúsági kórusként alapította 1961-ben a Csokonai Művelődési Ház együtteseként. Elhívatott pedagógiai munkájának köszönhetően az általa vezetett kórusok számos hazai és külföldi versenyeken értek el kimagasló eredményeket, elismeréseket. A legrangosabbnak számító Debreceni Nemzetközi Kórusversenyeken több éven keresztül minden alkalommal fellépett valamelyik együttesével. A Pécsi Nemzetközi Kamarakórus Versenyen is sikereket ért el a Tavasz Nőikarral, akik megkapták a „Kiváló Együttes” kitünteti címet, valamint az 1977-ben az MTV által szervezett Ki Mit Tud?-on második helyezést érték el. A kerületben élő Karai József zeneszerző és Cseszka Edit között kitűnő munkakapcsolat alakult ki, a zeneszerző több művét személyesen Cseszka Editnek és valamelyik együttesének ajánlotta. Több kortárs zeneszerző alkotásának bemutatás is fűződik nevéhez. Szokolay Sándor és Lendvay Kamilló Kossuth- és Erkel Ferenc- díjas zeneszerzők is jó munkakapcsolatot ápoltak vele. A Tavasz Nőikar a Honvéd Művészegyüttes férfikarával közösen részt vett Tolcsvay László Magyar Mise című rockoperájának lemezfelvételén és bemutatóján. Ezt követően a Márai Evangéliuma című darabjának lemezfelvétele után a Zeneakadémiai fellépés, valamint több hazai és nemzetközi turné követte.
Cseszka Edit a tehetségeket hamar felismerte és buzdította tanítványait a tovább tanulásra, valamint hogy ne hagyják abba a zenélést bárhol is művelik azt, akár az ő kórusaiban, akár máshol. Tanítványai közül több később hírnevet szerző hangszeres zenész és szólóénekes is neki köszönhetően indult el a művészi pályán (pl: Szonda Éva operaénekes és Gerzsenyi Csaba énekművész). Átlagon felüli munkabírása, szakmai igényessége, lelkesedése és elkötelezettsége, humánuma és eleganciája legendássá tették alakját. Pedagógusként olyan maradandó értékeket hozott létre, amelyet kevesen mondhatnak magukénak. Tanúsítja ezt az 57 éves fennállását ünneplő Tavasz Nőikar valamennyi tanítványa, kórustagja.
A Kórusok Országos Tanácsa 2009-ben posztumusz KÓTA-Díjban részesítette.

A hazai és a kerület zenei életében betöltött jelentős szerepe, valamint a rákospalotai Tavasz Nőikar kórusvezető karmestereként elért sikerek elismeréseként. Életműve a magyar kóruskultúra kiemelkedő alakjai közé sorolta.